Adatok:
Eredeti név: –
Sorozat: Gombnyomásra 1.
Oldalszám: 470
Goodreads átlag Moly-átlag: 87%
Besorolás: disztópia, NA, fantasy
Fülszöveg:
A 19 éves Mia Milton élete fenekestül felfordul, amikor álmában megjelenik dr. Cohen, a halott tudós szelleme, és arra kéri, segítsen befejezni a munkáját, amely egy gombnyomásra megváltoztatja majd a világot…
2222-ben járunk, Manipura városában. A Föld igencsak megváltozott. A húsz évvel korábbi Dimenzióváltás óta ugyanis látják az emberek egymás auráját, így nem titok többé, ki milyen ember… A „jók” megalopoliszokba gyűlnek és energiafalakkal veszik körül magukat, a „rosszakat” pedig száműzik a vadonba. A fal egyik oldalán tengernyi luxus, csúcstechnológia és mesés körülmények, míg a másik oldalán középkori viszonyok és véres harcok várnak a túlélőkre, kit hova sorol az élet.
Mia tisztában van azzal, mit kockáztat, amikor sírt rabol és betörést követ el. Menekülnie kell hát a rengetegbe, holott ártatlan. A sors Liam Blackwood, a fejvadász karjába sodorja, aki zsigerből gyűlöli a manipuraiakat, ráadásul súlyos adósság nyomja a vállát bajba került öccse, Russel miatt.
Ruby és Stella két fiatal lány, akik a vadonban, a Hobbs-birtokon élnek. Minden álmuk az, hogy szerencsét próbáljanak a csillogó nagyvárosban, ezért munkát vállalnak, ám hamar rájönnek, hogy a mesés aurák fénye súlyos titkokat rejt.
A vadonban eközben gyilkos mutánsok szedik az áldozataikat, akiket mesterségesen tenyésztett ki a katonaság a népesség-szabályozásra. Dylan, Mason és Liam gyerekkori jó barátok, akik a Hobbs-birtokon élők biztonságát vigyázzák, ám ők sem számítanak a lavinára, amit a Milton-lány kutatása eredményez. A halálesetek sorra követik egymást, és Mia egyre mélyebbre merül a kinti, véres világban. Öl vagy megölik – ez a két lehetőség áll előtte, miközben a lánynak a saját, fojtogatóan sötét múltjával is meg kell küzdenie…
Hőseink útjai ezúttal két, egymástól merőben különböző világba vezetnek, sok-sok izgalommal, könnyed romantikával és forró erotikával fűszerezve.
Készen állsz Te is a nagy utazásra?
Vélemény:
A. O. Esther egy magyar írónő, de én csak pár éve találoztam vele, pont amikor belefutottam a Blogturnén ebbe a könyvbe. Elolvastam az összes állomáson írtakat, és engem nagyon megfogott a világ. Rögtön várólistámra tettem. Őszintén bevallom, el is felejtettem a könyvet, mígnem a könyvtárban rá nem akadtam. Rögtön ki is kölcsönöztem.
A könyv a jövőben játszódik, pontosabban 2222-ben. Az embereknek látható az aurája, és ez alapján dől el, hogy ki hol él. Az emberek, akik “jó” aurával születtek, élhettek városaikban, míg akik nem feleltek meg az elvárásoknak, azoknak a vadonban kellett felnevelkedniük. Mia a szerencsések egyike, bár ő nem érzi magát annak. Apja megkeseríti az életét, nem képes elfogadni Mia kíváncsi természetét. Végülis pont saját természete okozza a gondot, és nem lesz más lehetősége, mint megszökni Manipura városából.
Igaz, Mia a főszereplőnk, de nem csak az ő szemszögéből ismerhetjük meg a történteket. Több nézőpont is megjelenik, némelyek csak pár bekezdés erejéig, némelyek nagyobb szerepet kapnak. Mián kívül a Blackwood család kap nagyobb szerepet. Liam, a legidősebb fivér, kapja a legnagyobb. Liam egy orvadász, és Miával is így sodorja össze az élet. A vadonban nevelkedett, egy igazi túlélő, aki másképp látja a világot, mint Mia. Russel a tudós a családban. Stella a legfiatalabb testvér. Liam nagy szigorral neveli, bár Stellának ez nem mindig tetszik.
Nagyon sok durva világról olvastam, mégis amikor ezt elolvastam, úgy gondoltam, hogy ennél nincs rosszabb. Úgy van megalkotva a világ, ami egyszerűen elborzaszt. Tele van erőszakkal, megjátszással, árulással. Ebből adódóan a történet is tele van durva dolgokkal. Talán pont ez miatt éreztem ennyire erőszakosnak a történetet. Itt nem csak hallunk a történetekről, hanem többnek résztvevői is lehetünk a több nézőpont miatt.
Disztópiákra nem jellemző, de ez a történet tele volt erotikával. Engem is meglepett, de illett ebbe a szörnyű világba. A történet nem tiniknek való az előbbi okok miatt. Engem is kicsit megrázott.
Eddig csak dicsérni tudtam a könyvet, de most jön a fekete leves. Nekem nem tetszett az írónő stílusa. Valahogy túl direkt volt nekem. Többször történik a világban visszautalás a “régi” időkre. De valahogy a régi idő mindig a mostanira utalt. Nekem ez sem tetszett. Hamár visszautal, akkor lehetne kicsit széleskörűbb. A múlt nem csak a mi évtizedünkre vonatkozik.
A történet, a világ nagyon megtetszett, de az írói stílussal kicsit gondjaim akadtak, de ez nem fog megakadályozni, hogy folytassam a sorozat. Sőt, szívesen belekezdenék más sorozataiba is az írónőnek, mivel nagyon tetszenek az alapötlei a könyveinek…
A könyv öt szóban: erőszak, aura, vadon, szerelem, titok
Kedvenc karakter: Mia, Liam
Kedvenc jelenet: A Hobbs-birtokon levők
Kinek ajánlom?
Aki nem riad vissza egy durvább, erőszakosabb történettől, nyugodtan megpróbálhatja. Az erőszak és az erotika miatt én 16 év alattiaknak nem ajánlanám.
Könyvek, amiket ajánlok, ha ez tetszett:
Sok könyv eszembe jutott a történetről. Az egyik Susan Ee Angelfall című könyve az apokaliptikus jellege miatt. A halhatatlanság szabályai és A sötétség városa könyvekben is különített városok vannak zombi-féleségekkel. Sőt Pippa Kenn történetét is hasonlónak gondolom egy picit.
Borító: 3/5 – Okés…
Értékelésem:
írásmód (0,5) – 0
leírások (0,5) – 0,5
izgalmi-szint (0,5) – 0,5
karakterek (1) – 1
világfelépítés (1) – 1
történet (1,5) – 1,5
Adatok:
Kelsea 18 éves koráig bújdonsva élt, mivel nem volt biztonságban az élete. Ám a felnőtté válással a trónt is át kell vennie édesanyja testvérétől, akinek a saját kényelme volt az első. Kelsea, amikor visszatér, rájön, hogy a királyság nagyon megváltozott, amióta nagybátyja van a hatalmon, aki a szomszédos elnyomó ország királynőjének a kezében van. Kelsea-nek nincs könnyű dolga, mivel sok ember a halálát kívánja, és a túlélésen kívül még egy országot is vezetni kell.
Mellékszereplőkből is akadt pár. Az én kedvencem egyértelműen Buzogány volt. Egy igazi testőr, aki az életét áldozná Kelsea-ért. A zsémbes, mogorva természete mögött egy igazi okos, taktikus ember lapul, aki közben nagyon szerethető. Kísértetet is kedveltem, bár nem sokszor szerepelt. Tetszett a titokzatosság, ami körbelengte. A szerelmi szál is vele kapcsolatos, bár nem sokat találkozott Kelsea-vel. Érdekel, lesz ebből a szálból valami egyáltalán…
Adatok:
Bevallom, hiába tetszett nagyon a történet, hiába imádtam a karaktereket, kicsit nehezen haladtam a könyvvel. Nem éreztem, hogy ez a könyv letehetetlen. Ennek ellenére nagyon szerettem.
Az elmúlt években divatba jött ifjúsági disztópiák nagy sikerén felbuzdulva, ebből a könyvből is lesz film. Ennek részben örülök, mert tényleg egy zseniális történet, de nem jósolok nagy sikereket. Az Éhezők viadala keltette nagy érdeklődés már elmúlt, sorra buknak meg a disztópiák. Habár lehet az lesz az előnye, hogy már leáldozott az ifjúsági disztópiák ideje, és már nem futunk lépten-nyomon bele egy-egy ilyen filmbe.
Adatok:
Amiről még nem ejtettem szót, de megérdemli, hogy megemlítsem, az Pippa családja. Nem gondoltam, hogy így megszeretem őket. Annyira jó volt látni Pippát köztük, hogy végre van családja. Hazel volt a kedvencem, de Philt is nagyon megszerettem. Csak Peter az, aki távol áll tőlem.
Adatok:
Én nagyon kedveltem Pippa-Ruben párosát. Pippa csendes, visszahúzódó, amit főleg az egyedül töltött idő és apja óvatosságra való intése miatt, de közben kíváncsi, aranyos lány. Ruben még a vándorlásuk ellenére is szószátyár. Imád beszélni, mégha nem is kéne, és nem fél élvezni az életet. Nekem nagyon tetszett, ahogy szépen lassan kialakul köztük a szerelem.
Adatok:
Manapság sok ember fél attól, hogy lassan a technológia túl fog mutatni rajtunk. A sok mesterséges intelligánciával rendelkező gép saját tudatra ébred, és eltapos bennünket. Ezt a témát dolgozta fel Dan Wells is. Láttam róla előadásokat, sorozatokat, filmeket, ezért a téma nem volt új nekem, bár könyvben még nem találkoztam emberiség ellen fellázadó mesterséges intelligenciával.
Mi Kira szemszögéből ismerhetjük meg a történteket. Ő a maradék emberiséggel együtt élve próbálja megtalálni a Részlegesek átlal létrehozott vírus, az RM, ellenszerét. A túlélők már immunisak a vírus ellen, de az újszülöttek nem. Egyetlen újszülött sem maradt életbe, amióta a vírus felütötte a fejét. Pedig a Szenátus minden megtett ez érdekében, még a Remény törvényt is bevezette, ami miatt minden 18 életévét betöltő nőnek nincs más feladata, mint hogy a gyerekeket szülje, hátha egy túléli.
fegyverforrása. Általában szeretem az ilyen karaktereket, Marcust mégsem tudtam megkedvelni. Aztán jött Jayden. Igazából már az elejétől fogva neki drukkoltam Marcus ellenében. Bár sosem éreztem, hogy Kira vonzódna hozzá. És ott van még Samm. Ő számomra egy nagy rejtély. Nem csak azért mert Részleges, hanem a cselekedetei miatt is. Szeretnék többet megtudni róla. Szerintem ő lesz a befutó Kira számára.
Adatok:
A történet ott kezdődik, ahol az előző abbamaradt. A Tó Grófnője rajtakapta Asht és Violetet, Ash börtönbe került, Violet pedig “szobafogságba”. Szerencsére Garnet, a Grófnő fia segít kiszabadulniuk, és indulhat a szökés. Közben Ravent is sikerül kimenteniük a grófnője kezeiből. De nem is lesz olyan könnyű megszökniük, mivel a Tó Grófnője Asht erőszakkal vádolja, így az egész város a nyomában lohol. Eközben pedig az emberek minél inkább lázadnak fel az uralkodói elnyomás ellen.
Amennyire élveztem az elejét, annyira béna volt a vége. Nem szeretném elmondani, mi történt, de a világot kitágította az írőnó. Mostmár nem csak a “mágiák” léteznek (szín, alak, növesztés), hanem a négy elemet is képesek uralni a mágiával rendelkezőek. Nem tudom, nekem ez így nem áll össze, már túl sokat akar az írónő, és ez a lépés inkább hülyeség és bénaság. Nekem nagyon nem tetszett. És ahogy másnak elmeséltem, ők is butaságnak tartják ezt a mágiabővítést. Bár lehet, hogy az ahogy elérte, hogy használni tudja, az volt béna, vagy magában nem érzem valahogy egynek a két fajta mágiát. A lényeg, hogy nem tetszett. Sőt a végső cliffhanger is egyértelmű volt már az elején, csak azt nem tudtam mikor következik be. Ettől függetlenül berántott a történet. Nem tudtam abbahagyni az olvasását. Hat óra alatt ki is végeztem.
Az előző részben szó volt a Párválasztóról. Itt már egyértleműen nem hasonlít rá a történet, mégis hangulatban jobban felfedeztem. Ahogy az Ékkőből kiszabadultak, nem is tűnt olyan gonosznak a világ. Jobban ment valahogy a Párválasztóhoz.
Adatok:
Végre ebben a részben kapunk egy kicsit több romantikát. Én szerettem ezeket a jeleneteket, bár lehetetlennek éreztem a helyzetüket. Az angyalok nem gonoszak, csak Uriel az, így Rafinak egyértelműen a saját népe a fontosabb, míg Penryn az ellenállás vezérei közé tartozik. Nem tudtam, hogy hoznak ki ebből valamit is.
Adatok:
Nagy meglepetésemre kaptunk még egy nézőpontot. Így az utolsó könyvben meglepődtem ezen, bár végül rájöttem miért kellett. Szerintem Edmund kilétére nem nehéz rájönni, már a második vagy harmadik fejezetnél, kitaláltam ki is ő. Én imádtam olvasni ezt a szemszöget. Szerintem az ő történetében, vagyis inkább azt mondom az ő világában, sokkal több potenciál van, és sokkal érdekesebb. Alig vártam a fejezeteket tőle. Bár nekem már az elején furának tűnt, szerintem már akkor is pszichológiai eset volt a nagyapjának köszönhetően. És a gyűlötére ezzel próbálok magyarázatot adni, mert másképp szerintem elég gyenge érv lenne a vele történtek miatti viselkedése. (Nehéz úgy írni, hogy ne mondjak el semmit.).
Az előző résszel ellentétben, itt haladtam a könyvvel. Történtek az események, nem volt idő unatkozni. De én annyira, de annyira megfeledkezdtem Evangeline-ről. Nekem ez a könyv egészen más hangulatot árasztott, mint az első. Mintha nem is ugyanaz lett volna. Ezért is ment ki a fejemből, hogy volt egyszer egy Evangeline. És persze, hogy visszarángatták őt. Én nem szerettem a karakterét régebben sem, mostani szerepköre nekem vicc volt. 
Adatok:
A történet 2 héttel az első befejezése után kezdődött. A változás csak annyi, hogy Ash a forradalom arca lett, és sokkal több támogatójuk van már. Ash és Natalie boldogok együtt, de nem sokáig, mivel Elijah, a Natalie által kimentett básztet fiú, újra megjelenik. Tiszta Rózsa is bekeményít, és kezdetét veszi a polgárháború.
Ám voltak dolgok, amik nem tetszettek. Példának a könyv elején Ash és Natalie kapcsolatának az iránya. Szerintem túl gyorsan haladnak, szinte most ismerték meg egymást, attól függetlenül, hogy vértársak vagy sem. És, ami jobban zavart, hogy éppen túlélte kapcsolatuk Evangeline-t, erre Richards újra behoz valakit, pontosabban Elijah-t. Ha egyik részben kapunk egy szerelmi háromszöget, nem vagyok kíváncsi mégegyre. Főleg, hogy abból később már négyszög is lett. És mindennek oka Natalie hazugsága, vagyis inkább titoktartása, volt. Én hülyeségnek tartottam az indokait, úgy érzem már az elején el kellett volna mindent mondjon, ahelyett, hogy mindenkit csak bánt vele.
Sabinomi 