Könyves kedvencek 2016

best_2016-masolat

Nyár óta újra fellendültek a könyves posztok, így már sok olvasmányomat bemutattam nektek, de még így is egy rakás értékelés várat magára. Ennek ellenére megmutatom a kedvenceimet, hátha kedvet kaptok ti is az olvasásra. Én elégedett vagyok az idén elolvasott könyveim számával, bár az ősszel kicsit visszább vettem az olvasásból.

Megjegyezném, hogy nagyon sok jó könyvet olvastam, így a listám egy-egy pontján próbáltam változatos lenne. Példának a legjobb könyv lehetne a legjobb high-fantasy, legjobb sorozatkezdő is, de szerettem volna több könyvet megismertetni veletek, ezért tényleg csak oda írtam ismétlést, ahol muszály volt. 30 könyvből kedvenceket válogatni könnyű, 100 könyvből szinte lehetetlen egy-egy kategóriához választani. Ezért is nem tartalmaz a lista újraolvasásokat.


Összes könyv,
 amit elolvastam: 101 – 50 volt a minimum, de év vége felé már a 100-at tűztem ki.
Oldalak száma amit elolvastam: 37452 oldal
Legrövidebb: Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan: Raphael Santiago megmentéseMit vegyünk egy árnyvadásznak, akinek mindene megvan?/ Cassandra Clare – Maureen Johnson: A Dumort Hotel bukása – 56 oldal
Leghosszabb: Diana Gabaldon: Outlander – Az idegen– 908
Átlag osztályzat: 4.4 – Tavaly mindent felpontoztam, idén probáltam szigorúbb lenni. Össze is jött, 0.3-mal kevesebb az átlag, de valljuk be 100 könyv mellett ez az átlag elég magas továbbra is.


covers_418224Legjobb könyv:
Sarah J. Maas: A Court of Thorns and Roses – Tüskék és rózsák udvara

Az év legjobban várt könyve volt számomra, és nem csalódtam benne. Hozta, amit elvártam. Imádtam.


Legjobb sorozat (idén min. 2 részt olvastam belőle): 

Rick Riordan: Az Olimposz hősei

Percy sorozata egyik kedvencem sorozatom, de nem most olvastam. Az új sorozatot, amiben már római istenek is vannak, lassan gyűjtögettem, és most ugrottam nekik. Nem kellett csalódnom. Imádom Riordan stílusát, és a karakterek is jobban szívemhez nőttek.


covers_345990Legjobb sorozatkezdő: 

Libba Bray: The Diviners – A Látók
(értékelés)

Elég nagy dilemmában voltam ennél a kategóriánál, mivel nagyon sok első részt olvastam idén. Szeretek ugrálni világok között, így kb. 40 könyv közül válogathattam. A többi kedvencem már megjelent másik kategóriákban, így végül A Látók lett a kategória nyertese, de a Lehulott csillagok, A hollófiúk, A tüskék és rózsák udvara, Az elveszett hős, Outlander, Az Ékkő, A nyertes átka és a Méreghercegnő is megérdemelte volna.

Legjobb sorozat folytatás:
Sarah J. Maas: Heir of Fire – A tűz örököse

Itt is hasonló gondban voltam, mint előző kategóriánál. Mara Dyer 2, Silber 2, Neptunusz fia könyveket imádtam még, de az Üvegtrón sorozat harmadik része valami eszméletlen volt, legjobb folytatás mind közül.


Legjobb sorozatfejező:
Kristin Cashore: Bitterblue – Keserkék

Itt már könnyebb dolgom volt , de így is nehéz volt választani két okból is. Először is nem olvastam olyan sok befejező részt, másodszor pedig szinte mindegyikben csalódtam. A Keserkéket imádtam, telis tele volt rejtélyekkel, mégis a vége nagyon felidegesített. Ennek ellenére nagyon szerettem a könyvet.
covers_386795

Legjobb egyrészes:
Naomi Novik: Rengeteg (értékelés)

Mivel imádok világról világra ugrálni az egyrészes könyvek lennének számomra a legjobb választás, mégis összesen 3 ilyen könyvet olvastam. Egyik verses kötet, így két könyv közül kellett választanom. Egyiket imádtam, másikat nem szerettem. Így lett ez az egyik legkönnyebb kategóriám 😀


Legjobb magyar szerzőtől
:
Leiner Laura: Valahol 

Már régóta a várólistámon vannak magyar szerzők művei, de valahogy sosem sikerül egybe is belefognom. A jövő évi várólista csökkentés kihívásban 2 magyar író által írt könyvet is betettem, magamat inspirálva. Idén 3 könyvet olvastam magyar szerzők tollából, 2 Leiner könyvet és egy Varró Dani versesmesét. A vers nem az én műfajom, A Nélküledet a leggyengébb Bexi kötetnek tartok, így nem kérdéses a Valahol győzelme. Imádtam minden sorát. Faltam a betűit.


Legjobb middle-grade:
Elisabetta Gnone: Fairy Oak – Az ikrek titka 

Idén sok gyerekkönyvet olvastam, de talán ez volt a legkiemelkedőbb, legjobban megírt mese. Ajánlom a fiatabb olvasóknak ezzel kezdeni az olvasást, biztos nagy könyvmolyok lesznek később. Goodreadsen az Olimposz hősei sorozat is ebben a kategóriában szerepel, és az író  is ehhez a stílushoz szokott, de számomra 15 éves szereplőkkel már YA-nak számít egy könyv.

covers_220512

Legjobb YA:
Maggie Stiefvater: The Raven Boys – A hollófiúk

Hiába próbáltam ki idén sokkal több kategóriát, ez a kedvenc stílusom. Most már kezdek eltávolodni ettől a korosztálytól, mégis ezek tudnak legjobban beszippantani. Itt sem tudtam választani, így azért döntöttem ez mellett, mert más könyvek már kategórianyertesek.

Legjobb urban-fantasy:
Kerstin Gier: Silber – Az álmok második könyve (értékelés)/ Michelle Hodkin: The Evolution of Mara Dyer – Mara Dyer változása (értékelés)

Szintén egy sokat olvasott stílus. Idén elég kevés ilyen könyvet olvastam a korábbiakhoz képest. A Méreghercegnő és A hollófiúk voltak még itt esélyesek, de imádom Liv Silber  és Mara Dyer történét, ám köztük már nem tudtam dönteni. Mindekettő stílusa sötétebb, mégis mindkettő magával ragadott.


covers_392229Legjobb disztópia:
Amy Ewing: Az Ékkő (értékelés)

Idén nem olvastam olyan sok disztópiát, de azért volt miből választani. A nyertes átkát sokan ebbe a kategóriába soroják, de az én szívemhez közelebb áll a fantasyhez, ezért abban a kategóriába versenyeztettem. Ha nem így lenne, ő nyerné a kategóriát, ennek ellenére az Ékkőt is imádtam.


Legjobb high-fantasy:
Marie Rutkoski: The Winner’s Curse – A nyertes átka (értékelés)

Mivel A Tüskék és Rózsák udvara már legjobb könyvként nyert, A tűz örököse pedig folytatásként, az egyik nyári kedvencem lett a legjobb fantasy. Annyira gyönyörűen van megírva, mindenkinek megéri elolvasni.


Legjobb felnőtt:
J. R. Ward: Megsebzett szerető 

Az idén felfedezett stílusaim egyike. Elég sok könyvet is olvastam közülük. Közelebb állnsk hozzám, mint a NA regények, mégis egy lett köztük kedvenc, méghozzá Zsadist és Bella története.

covers_110085
Legjobb történelmi:
Diana Gabaldon: Outlander – Az idegen (értékelés)

Egy másik idei felfedezés. A sorozat az egyik kedvencem, imádtam minden sorát a könyvnek.


Legjobb sci-fi:
Amie Kaufman – Meagan Spooner: These Broken Stars – Lehullott csillagok (értékelés)

Na jó. Tényleg kicsit csalok, mivel ezt a kategóriát egyáltatlán nem szándékoztam hozzátenni a listához, de annyira válogattam, hogy kimaradt az év második legnagyobb kedvence. Így csak az ő kedvéért, és mert megérdemel egy kategóriagyőzelmet, létrehoztam. Megjegyezném, hogy a sci-fi, mint kategória, a horror után a legkevésbé kedvelt számomra, kivéve “az űrhajóból lezuhanós és földön túlélős” részét kedvelem, amit itt meg is kaptam.


Legjobb reális/NA:
Tammara Webber: Easy – Egyszeregy

Végre egy NA, amiben nincs erőszak (csak majdnem). Ez miatt máris a listám élére ugrott. Szerettem a könyvet, de valahogy ez a kategória nem áll a szívemhez közel. Ám a másik nagy kedvencem még Callie és Kayden volt. Ha YA reálisok közül kéne válogatnom(amit accccc8621c90ac01ec69fdaf6ff824bnem tettem meg :D), akkor a Valahol és a A fiúknak, akiket valaha szerettem közül választottam volna.


Legjobb főhős:
Feyre/Celeana (Sarah J. Mass könyvei)

Az már biztos, hogy Sarah J. Maas tud karaktert alkotni, legyen az férfi vagy női. Igazából még Feketecsőrő Manon is kedvenc lett. Lehetetlen dönteni Celeana és Feyre között, mert hasonlóak, mégis annyira másak. Celeana a harmadik részben nagy változásokon ment át, néhol túl depressziós volt, a legvégső jelenete a tündérkirálynővel eszméletlen volt.


Legjobb könyves pasi:
Jamie Fraser (Outlander)

Nagy esély volt még erre a posztra Tarvel (Lehulott csillagok), Tam (Tüskék és rózsák udvara) és Rowan (A tűz örököse) is, de Jamie olyan “ahhh”. Mást nem tudok erre mondani, inkább a kép beszéljen helyettem.

giphy-2

Legjobb páros:
Feyre-Tam (Tüskék és rózsák udvara)

Annyira imádtam a jeleneteiket. Izzott köztük a levegő, amit én imádok. És annira beleéltem magam a románcukba én is.


Legjobb szerelmi háromszög:
Blue – Gansey – Adam (A hollófiúk)

Nem tudom mennyire ér ez szerelmi háromszögnek, de idén kevés ilyen könyvet olvastam, és amikor olvastam, akkor is egy személynek szurkoltam. Ebben a könyvnek Adam udvarol Bluenak, és a lánynak is inkább a fiú tetszik, de Gansey és Blue sorsa közös. Én kedveltem mindhármukat, de egyértelműen Gansey-teames vagyok.
covers_410787


Kedvenc mellékszereplő:
Mia (Kerstin Gier: Silber – Az álmok második könyve)

Ez egy nehéz kategória volt. Annyi vicces, szerethető karakterrel találkoztam ebben az évbe, lehetelennek éreztem egyet választani belőlük. Aztán beugrott Mia, és nem is akartam többet erre gondolni, mert túl sokan csatlakoznának a névsorhoz. Ha lenne olyan kategóriám, hogy kedvenc nem szerelmi páros, Mia-Liv nyerné, az biztos. Imádom a párosukat, de főleg a humorukat.

Legjobb világfelépítés:
Sarah J. Maas: A Court of Thorns and Roses – Tüskék és rózsák udvara

Mivel a kritikák sorrendben érkeznek, még messze van, hogy a könyvét olvassátok, ahol leírtam, miért is imádom a Tündérek világát. Addig elégedjetek meg azzal, hogy káprázatos, gyönyörű megfűszerezve egy kis borzongással.


Legjobb borító:
These Broken Stars/Tüskék és rózsák udvara/A hollófiúk

covers_382314covers_418224covers_220512


Írő, akit most fedeztem fel (minimum 2 könyvét olvastam idén):
J. R. Ward

Tavaly, amikor kitaláltam ezt a kategóriát, olyan írókra gondoltam, akiktől eddig nem olvastam, pedig kellett volna. Olvastam idén nagyon sok írótól, de ez a kategória azoké, akikkel csak 2016-ban ismerkedtem meg. Bevallom, nem volt olyan sok, aminek több könyvét is olvastam. Ward a kortárs irodalom egyik legnagyobb neve, és örülök, hogy rájöttem, miért is az.


Kedvenc stílus:
sötét paranormális

Tavaly találtam meg ezt a stílust, idén már kerestem az ilyen stílusú könyveket, amik egytől egyik kedvencek lettek.


covers_370300Legnagyobb pozitív csalódás:
Sarah J. Maas: Heir of Fire – A tűz örököse/ Maggie Stiefvater: The Raven Boys – A hollófiúk

Nem tudok választani kettő között, mert mindkettő más miatt lett pozitív. A tűz örököse sokkal jobb volt mint az alapból nagy kedvenc sorozat előző darabjai, és csak ámultam-bámultam rajta. A Raven Boystól pedig féltem. Féltem, mivel az írónő másik sorozata, a Shiver, nem tetszett annyira. Pont az írónő stílusa nem fogott meg benne, pedig angyon sokan szerették a sorozatot. Itt rabul ejtett az írónő, nem kellett volna félnem.


Legnagyobb csalódás:
Kiera Cass: The Crown – A korona (értékelés)

Kicsit sajnálom, hogy ide került, mert jó könyv volt. Hozta az előzők színvonalát, de én nem bocsátom meg az írónő árulását. Ne írt volna bele az előzőbe, ilyen szerelmi szálat, ha aztán nem lesz belőle semmi. Haragszok.


Legrosszabb könyv:
Becca Fitzpatrick: Finale – Végjáték (értékelés)

Szenvedtem ezzel a könyvvel, mert utáltam a szereplőket. Így már a következő kategória nyertesét is bemutathatom.

covers_291215
Legrosszabb karakterek:
Becca Fitzpatrick: Finale – Végjáték (értékelés)

Ennyire elrontott szereplőket nem olvastam. Pedig az első rész még jó volt, nem tudom, hogy tudtott így elromlani a sorozat.


Tavaly a listám végén, még felsoroltam azokat a könyveket, amik a kedvenceim voltam, de nem nyertek. Már írtam, most úgy válogattam, hogy szinte mindegyik nyerjen, de ha nem is nyert, meg lett említve, ki lett emelve a neve, így most nem adok ajánlást.

 Itt megnézhetitek idei olvasmány listám: 

http://moly.hu/tagok/sabinomi/olvasasok?year=2016

U.i. A kritikák minegyik könyvről már meg vannak írva, csak még nem jelentek meg. Kicsit csúszásban vagyok ilyen téren.

Advertisements

Michelle Hodkin: The ​Evolution of Mara Dyer – Mara Dyer változása

covers_397941Adatok:

Eredeti név: The Evolution of Mara Dyer

Sorozat: Mara Dyer 2.

Oldalszám: 512

Goodreads átlag: 4,35

Besorolás: YA, paranormális

Fülszöveg:

Mara Dyer valaha úgy gondolta, hogy maga mögött hagyhatja a múltját. Nem menekülhet előle.

Azt hitte, talán csak képzelte az összes problémáját. Nem képzelődött.

Biztos benne, hogy mindazok után, amin keresztülmentek, a fiú, akit szeret, már semmit sem titkol előle. Nagyon téved.

virag1

Vélemény:

Mara Dyer, Mara Dyer…

Annyira szerettem az első részt, egyik legjobb olvasmányom volt tavaly. Alig vártam, hogy tumblr_nv86kavr3d1sogakvo2_500kijöjjön a következő. Sikítoztam örömömben, amikor megláttam, hogy a könyvhétre végre érkezik. Nagyok voltak az elvárásaim, és ezen az se változtatott, hogy mindenki dicsérte, sokaknak jobban tetszett az első résznél is. Alig vártam már a vizsgaidőszak végét, hogy végre én is rávethessem magam. Ez meg is történt. 2 óra alvás után, mikor alig tudtam nyitva tartani a szemem, belekezdtem. Annyira élveztem, hogy sokáig alig éreztem, hogy álmos vagyok. Olvastam, olvastam, nem volt fáradt a szemem, aztán kimentem a fürdőbe, és alig tudtam bevánszorogni a szobámba, olyan fáradt lettem. Amikor folytattam az olvasást, újból elfelejtettem a fáradságot. Annyira magával ragadott a könyv, nagyon fáradtan is alig bírtam letenni.

Aki nem olvasta az első részt, annak SPOILERes lehet a kritika.

d23edadaf2231ec27b4b81654da7c3f5A történet egy kis ugrással ott folytatódott, ahol az előző abbamaradt. Mara kórházban feküdt benyugtatózva, mivel rohama volt, és a szülei szerint csak halucintálta Jude ottlétét. Mivel szülei nem akarták Marát diliházba dugni, ezért egy pszichógiai intézetbe kellett járnia iskola helyett. Mara senkiben sem bízhatott meg, mivel senki sem hitt neki, csak Noah.

Nagyon szerettem ezt a könyvet, de nekem az első rész sokkal jobb volt. Ebben nagyon sok volt számomra a pszichológia, míg az elsőben inkább a természetfeletti volt a középpontban. Persze, később összefolynak a szálak, de én nem kaptam semmilyen választ a képességével kapcsolatban, ami az első részben felmerült. De nemcsak hogy nem kaptunk válaszokat, inkább csak jöttek a kérdések. És, sajnos, ennyi, amit a paranormális dolgokhoz írhatunk. A könyv többi része inkább pszichológia világába vezethető vissza. Bár, ez nem nehéz úgy, hogy Mara a fél könyvben kórházban vagy intézetben van, a másik fele pedig a Jude-tól való félelemben tellett.

86b389cf7aae8fdf2885cb0e4d7bb42aDe engem annak ellenére se zavart, hogy inkább olvastam volna a természettfeletti erejéről, és miért történik mindez velük. Így is nagyon jó volt a könyv, imádtam, minden mozdulatát. Vagyis majdnem minden mozdulatát. Két dolgot tudnék felhozni a könyv ellen. Az első, az amiről úgy érzem nem tehet az írónő, mert kellett a történethez, és ez a tehetetlenség. Mara mindvégig az igazat mondta, és Noah-n kívül senki sem hitt neki. Egész életembe ez a dolog az, ami annyira fel tudott dühíteni, még pedig pont azért, mert nem lehet tenni. Én hiszek abban, hogy tehetünk a jövőnk, sorsunk ellen, és úgy éljük az életünket, ahogy mi szeretnénk. Bevallom, kellett a könyvhöz ez a tehetetlenség, melyet Mara érzett, így jöhettek létre bizonyos események, de az ellen nem tudok tenni, hogy ez engem zavar. A második, ami fájdította a szívemet az Noah volt. Hát igen, ő számomra a tökéletes pasi megtestesítője volt az első részben. A második rész elején már ez nem mondható el róla. Mara minden titkát megosztotta vele, míg Noah titkolózik előtte. És én többet vártam volna tőle. A végére aztán elmondta a titkait, és akkor újra visszahódított engem is magának.

Nagyon jó könyv volt, talán az egyik legjobb az idei olvasmányaim körében, és hajlandó vagyok megbocsátani a hibáinak is, csak végre olvashassam már a harmadik részt. Ott már nem húzhatják a természetfeletti szál kibogozását.

virag4

A könyv öt szóban: paranória, szerelem, pszichológia, titok, rejtély

Kedvenc karakter: Mara, Noah

Kedvenc jelenet: mindent imádtam

Kinek ajánlom?

Mindenkinek csak ajánlani tudom. A Harry Potter és a Vámpírakadémia után ez a kedvenc sorozatom.

Könyvek, amiket ajánlok, ha ez tetszett:

Mara Dyernek van egy nagyon különleges hangulata, amilyennel semelyik más könyvben nem lehet találkozni. Egy kicsit sötétebb az egész könyv, egy gyönyörű szerelmi szállal. Ha ilyen sötétebb stílusú könyveket szeretitek, ajánlom nektek a Silbert, esetleg Libba Bray Látók sorozotát.

virag2

Borító: 5*/5 – Imádom őket

Értékelésem:

írásmód (0,5) – Gyönyörű. 0,5

leírások (0,5) – 0,5

izgalmi-szint (0,5) – Nem tudtam letenni. 0,5

karakterek (1) – Imádtam mind, főleg Mara családját. Igen, nem hittek neki, mégis annyira szeretik és féltik Marát, csak a legjobbat akarják neki. Ilyen családot akar mindenki.

világfelépítés (1) – Egy egyedien megalkotott paranormális világ, amiről szinte semmit se tudunk még. Tudjuk, hogy Mara és Noah-nak mi a képessége, de alig várom, hogy felfedezzük ennek az eredetét.

történet (1,5) – Magnifique. 1,5

– negatív – Le kell vonnom az előbb leírt tehetetlenség miatt -0,5

+ pozitív – Plussz pontot azért adok, ha a szereplők között remek a kémia, esetleg a kiemelkedő világfelépítésért, ami egyszerűen lenyűgöző, vagy azért, mert annyira beleélem magam a könyvbe, hogy le sem tudom tenni, vagy az imádnivaló karakterek miatt (Mara, Daniel, Noah…). Igen, itt minden megvan, ami miatt nálam kiemelkedő lesz egy könyv, ami miatt beleszeretek. Annyi mindenért tudnék adni pontot, de mivel így is több lenne, mint öt csak 1 pontot adok. (Minimum 3-t érdemelne :D).

lepke1lepke2lepke3butterfly2lepke5

Augusztus könyve

covers_396551

Mint igértem, ezentúl minden hónapban, eldöntöm melyik könyv volt a legjobb. Augusztusban nagyon sok jót olvastam, mégis A nyertes átka vitte nálam a prímet. Gondolkodtam, még az Outlanderen is, de sokkal jobban beleéltem magam ebbe.

Kritika még nem érkezett a blogra, de már megírtam, szóval hamarosan azt is olvashatjátok.

Becca Fitzpatrick: Crescendo, Silence – Vihar előtt, Finale – Végjáték

covers_156991
Adatok
:

Eredeti név: Crescendo, Silence, Finale

Sorozat: Csitt, csitt 2., 3. és 4.

Oldalszám: 392 / 392 / 404

Goodreads átlag: 4,08 / 4,20 / 4,23

Besorolás: YA, paranormális

virag1

 

 

 

Miért választottam?

Miután elolvastam az első részt, nem szerettem volna tovább húzni az időt, gyorsan elolvastam az egész sorozatot is.

Vélemény:

Bevallom, ez nagyon nehezemre esett. Azért is írok egyszerre a könyvekről, mert egymás után olvastam őket, és kicsit nehéz megkülönböztetni, hogy melyik melyik részhez tartozott. A bejegyzést próbálom SPOILER MENTESen megírni, és nagy általánosságokban beszélni inkább.

largeNagy sajnálatomra a könyvek részenként romlottak. A második rész még elfogadható volt, bár már nem tetszett annyira, mint az első. Harmadik részt, már nehezen fejeztem be, negyedikkel szó szerint küszködtem. Minden oldal után felmentem face-re, főztem, sőt majdnem még takarítani is elkezdtem, csak ne kelljen olvasni (mást készakarva nem kezdtem, még nem fejezem be). Ez sok mindent elmond a könyvek minőségéről.

A legnagyobb “hiba” a karakterek voltak. Nem mondanám, hogy kidolgozatlanok voltak, hanem inkább idegesítőek. Oké, hogy önzőek az emberek, de hogy egyetlen egy szereplő sem volt, akinek nem maga felé hajlott volna a keze, az már sok. Az első rész negatívuma Vee volt. Hát, talán az ezt követő részekben ő volt a legkevésbé idegesítő. Bár azért, nem kell azt hinni, hogy ő  változott volna. Csak nem szerepelt annyit.

Sajnos, az anyukája nem tartotta magát az első részben bemutatott formájához. Ezután már néha érdekli is, mi történik a lányával. Nem mintha, megpróbálná megérteni, szimplán csak erőlteti, hogy olyan legyen, amilyet ő akar. Számomra a legrosszabb, hogy egyáltalán nem is probólkozik a lányával kapcsolatban, hanem csak szajkózza sajátját.

e2fc562207c1ce4674eb37bf7facb3bcNora egy klisséhalmaz volt az elején. Aztán elkezdett változni. Az egész személyiségében akkora változás állt be a negyedik rész végére, mintha nem is ugyanaz a lány lett volna. Megértem, hogy kell karakterváltozás, de hogy más személyt kreált az írónő, az már nekem túl sok. Főleg, ha negatív irányba ment. Magán (és talán Folton) kívül nem érdekelte más, nem is csoda, hogy minden a szeme előtt játszódott, de valahogy sose vett észre semmit. De tényleg semmit, mert én egy dologra se emlékszem, amire rájött volna magától. Bár a legidegesítőbb dolog benne a végelláthatatlan féltékenykedése volt.

Folt az első részben számomra álompasi volt. Hát csak volt. Az örökös titkolózásával, a “mindenkit megütök, aki Norára néz” viselkedésével, rég ott hagytam volna. Elméletben mindent együtt csinálnak (mert Norának mindenben benne kell legyen, mert ha nincs, hisztizik), aztán magánakcióba kezdett. Jó párszor hazudott Norának, bár a végén már Norát se kellett félteni ilyen téren.

large1Talán az egyetlen karakter, akiben láttam fantáziát az Marcie volt. De csak én láttam a fantáziát, mert az írónőnek mindig tönkre kellett vágnia ezt. A tipikus gimis lányt szépen megismerhetjük a sorozatban, megismerjük a múltja sötét titkait, lassan megszeretjük, erre muszály valami szemétséget csinálnia, mivel ő a gimis gonosz lány. Örültem volna, hogy végre kilép az idegesítő és klissés karakterek közül, de nem, ezt nem lehet.

Az egyetlen normális szereplő Scott volt, aki az új Elliot akart lenni az elejében, de végül egy csicska lett Nora kezében. Alig volt személyisége, és az is arra épült fel, hogy törlesztenie kell Norának, ezért az egész hátralevő életét ennek szenteli. Klissé.

De nem elég, hogy a karakterek zavaróak, irritálóak voltak, történet szempontjából sem állt a magaslatán a sorozat. Történésileg is volt pár idegesítő dolog, ami miatt lettem ennyire ellene a könyvnek. A klissével teli karakterek se tartogattak meglepetéséket, és a történet sem rejtett nagy izgalmakat. Számítani lehetett a “gonoszok” kilétére, mindig előre elejtett pár utalást, amivel még csak meglepni se tudott. Főleg, hogy a mind a négy részben a barátja, ismerőse lett az ellensége.

Nagyon sajnálom, hogy ez lett a sorozatból. Az angyalok és nefilimek háborúja nagyon érdekes elképzelés, volt jó pár izgalmas mozdulat. A történetben levő hibákat el tudtam volna nézni, egy  tipikus, sablonos YA-regényként kezelni a sztorit, ha fele ennyire lettek volna a karakterek negatívak. Én csak azért olvastam el a 4. könyvet, mert hármat átszenvedtem, és érdekelt mi lesz a vége. Számomra az első rész után ez az év eddigi legnagyobb csalódása.

virag4

A könyv öt szóban: angyalos, kiszámítható, idegesítő, csalódás, szerelmi civódás

Kedvenc karakter: nincs

Kedvenc jelenet: nincs

Kinek ajánlom?

Én nagyot csalódtam benne, így én nem ajánlanám senkinek. De a Moly-s értékelések elég magasak, így lehet csak én éltem meg ennyire negatívan a harmadik, negyedik részt. Vagy lehet lassan kinövök a Young Adultok világából…

Könyvek, amiket ajánlok, ha ez tetszett:

Az első részhez írt ajánló…

virag2

Borító: 5/5 – Na ezért bár nem kell panaszkodni. Gyönyörűek.

Értékelésem:

írásmód (0,5) – Igazából semmi extra nincs benne, hozza a tipikus YA első személyes leírását. 0,5

leírások (0,5) – Semmi extra. 0,5

izgalmi-szint (0,5) – ELég sablonos volt a sztori, nem is nagyon haladt, eléggé untam. 0

karakterek (1) – Erről már írtam. 0

világfelépítés (1) – Az angyalok és nefilek magyarázata nagyon tetszett. A két faj közötti háború is érdekesnek mutatkozott.1

történet (1,5) – Volt benne potenciál, de nagyon sok helyen nem használták ki. 0,5

– negatív (idegesítő karakterek, csalódtam) – Minden egyes idegesítő karakterért nem vonhatok le pontot… -1

lepke1lepke15

Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt

covers_82164Adatok:

Eredeti név: Hush, hush

Sorozat: Csitt, csitt 1.

Oldalszám: 360

Goodreads átlag: 4,01

Besorolás: YA, paranormális, romantikus

Fülszöveg:

EGY SZENT ESKÜ. EGY BUKOTT ANGYAL. EGY TILTOTT SZERELEM. A romantika nem szerepelt Nora Grey tervei között. Az iskolában egy sráchoz sem vonzódott különösebben, akármennyire is próbálta erőltetni legjobb barátnője, Vee. Aztán feltűnt Folt. Simulékony mosolyával és tekintetével, amivel mintha a lány veséjébe látna, Folt legjobb belátása ellenére is vonzza Norát. Azonban néhány rémisztő találkozás után Nora már nem tudja, kiben bízzon. Úgy tűnik, Folt mindenhol ott van, ahol ő is, és többet tud róla, mint a legközelebbi barátai. Nora nem tudja eldönteni, hogy a fiú karjaiba kellene-e omlania vagy inkább menekülni és elrejtőzni előle. És mikor megpróbál válaszokat találni, egy olyan igazságot fedez fel, ami sokkal nyugtalanítóbb, mint amit Folt közelsége okoz. Végül egy ősi csata közepén találja magát, halhatatlanok és bukottak között és mikor arra kerül a sor, hogy ki mellé álljon, a rossz választás Nora életébe kerül.

virag1

Miért választottam?

A Csitt, Csitt első részét már elolvastam 4-5 éve, de már egyáltalán nem emlékeztem semmire a könyvből, így úgy gondoltam idén végre elolvasom a sorozatot, újraolvasva az első részt is. Bevallom, tényleg mindent elfelejtettem, az egyetlen dolog, ami megmaradt, hogy a főszereplő fiú neve Folt, és az angyal mivolta. Olyan érzés volt olvasni a könyvet, mintha először fogtam volna a kezembe.

9bbb2667eb6cef38968ad882147a58e8

Ahogy Norát képzeltem

Vélemény:

A történet központjában Nora áll, aki egy okos, kedves lány. A szokásos. Biológián párja lesz Folt, aki tele van titkokkal, és sötét múltat rejteget, nem biztonságos vele lennie. Mégis csak Folton jár az esze. Ezenkívül Norával több különös esemény is történik, amire nem tud magyarázatot találni.

Nagyon szerettem ezt a könyvet, mert manapság már a könyvkiadók nagyon sok könyvet kiadnak, és nem mondható mind a legminőségesebbnek, de ezzel a könyvvel kicsit visszarepültem a múltba. Emlékszem, mikor a Vörös Pöttyös könyvek elkezdtek maguknak teret hódítani, ez a könyv az elsők között jelent meg. Lehet, azért éreztem nosztalgiát, mert közben eszembe jutott az az időszak, amikor olvastam, esetleg a többi régebbi VP-s könyv miatt.

Mindig azt mondogattam magamnak, hogy én nem szeretem a rossz fiúkat. Inkább rendes, kedves fiúkért vagyok oda (Dimitrij, Noah, Tarver), ami a való életben igaz is, de be kellett 08581be0081f0363034833831b739571vallanom, van valami a rosszfiúkban is. Folt kijelentette mit akar Norától, még ha akkor lehet nem is úgy gondolta. Nagyon tetszett, ahogy az érzelmeivel hozta zavarba Norát, de közben megmaradt a rosszfiús huncutsága.

Nora a tipikus főhős. Okos, szép, kedves, visszahúzódó, közben van benne valami különleges. De itt nem a tulajdonságára célzok, hanem képesség, örökletes dolog, stb. Mostanában elég sok könyvet olvastam, és már sok helyen túljutottunk ezen a klissés főszereplőn, itt még nem. Bár lehet, hogy akkoriban, mikor megjelent ez a könyv, még nem is számított ennyire klissésnek. De a klissék engem ritkán tudnak idegesíteni, szóval itt sem volt gondom vele.

Akivel gondom volt, az Vee. Ennyire idegesítő barátnőt még nem láttam. Én már rég otthagytam volna. Majdnem megölték az miatt, mert ő elment azokkal bulizni, akikről azt mondta Nora, hogy tettleg bántalmazták. Ennyire nem képes bízni a barátnőjében, akkor

wade3

Ahogy Foltot képzeltem

ne is barátkozzon vele. Már az elején is idegesített, mikor elkezdte irányítani Nora életét. Ő döntötte el, kivel lehet, kivel nem. Össze-vissza hazudott, és inkább rosszat csinált ezzel, mint jót, de őt nem érdekelte, mit akar Nora. Akármennyire is kedvelte Eliottot, ha a legjobb barátnője azt mondja, hogy bántotta, komolyan nem szégyelli magát, hogy a másik pártjára áll. Nem veszekedésről volt szó, hanem bántalmazásról. Mi a francért találta volna ki Nora az egészet? Bocsánat a szóhasználatért, de Vee nem volt más, mint egy hülye p..a.

Nagyon szerettem ezt a könyvet, és ha nem lett volna benne Vee, hibát se nagyon találtam volna. Mindenkinek ajánlom, szerintem ez egy alapdarab a Vörös Pöttyösök között.

virag4

A könyv öt szóban: angyalos, nosztalgikus, klissés, izgalmas, szerethető

Kedvenc karakter: Folt

Kedvenc jelenet: a hotelszobás

Kinek ajánlom? Szerintem ez nem az a könyv, amit bárkinek is be kell mutatnom. Az Alkonyat-láz idején elég nagy hírnevet szerzett magának. Számomra ez a könyv a Vörös Pöttyös könyvek klasszikusai között van, ezért ezt a könyvet leginkább azoknak ajánlanám, akik nagy VP rajongók.

Könyvek, amiket ajánlok, ha ez tetszett:

Hát itt különösebben egy regény se jut eszembe, ami hasonlítana a könyvhöz. A baljós hangulata talán a Mara Dyert jutattja eszembe, de mivel már említettem mennyire nosztalgikus ez a könyv, személy szerint az Alkonyatot, Evermore és Evernight sorozatot ajánlanám.

virag2

Borító: Nagyon gyönyörű ez a borító. Tökéletes.

Értékelésem:

írásmód (0,5) – Igazából semmi extra nincs benne, hozza a tipikus YA első személyes leírását. 0,5

leírások (0,5) – Engem többször is zavart, hogy Folt kinézetét nem írta le kerek perec, még most se jöttem rá, milyen színű is a szeme. Ezenkívül nem hiányoltam leírásokat, de nem is voltak valami kiemelkedőek. 0

izgalmi-szint (0,5) – Itt nem volt gond. Nem unatkoztam a könyvön, bár azért néha-néha húztam. 0,5

karakterek (1) – Klissés karakterek tömkelege, több idegesítő, nem szerehető karakterrel. 0

világfelépítés (1) – Az angyalok és nefilek magyarázata nagyon tetszett. 1

történet (1,5) – Nagyon szerettem a történetet, megvolt benne minden amit vártam volna. 1,5

– negatív (idegesítő karakterek, csalódtam) – Vee miatt muszály levonnom pontot – 0,5

Nagyon szerettem a könyvet, de azért egy tipikus ifjúsági könyvtől nem kapok többet.

lepke1lepke2lepke3

 

Libba Bray: The Diviners – A Látók

covers_345990Adatok:

Eredeti név: The Diviners

Sorozat: A Látók 1.

Oldalszám: 662 oldal

Goodreads átlag: 3,96

Besorolás: YA, paranormális, misztikus

Fülszöveg:

Hiszel abban, hogy szellemek, démonok és Látók élnek közöttünk? 
Evie O’Neillt unalmas szülővárosából New York nyüzsgő utcáira száműzik – amitől ő ma-xo-lú-te el van ragadtatva. 1926-ot írunk. New Yorkban tobzódnak az illegális italmérések, a Ziegfield lányok és a pimasz zsebtolvajok. Az egyetlen bökkenő, hogy Evie-nek a nagybátyjánál kell laknia, aki az okkult tudományok megszállottja. 
A lány attól tart, hogy Will bácsi felfedi majd legsötétebb titkát: természetfeletti képességét, ami eddig csak bajba sodorta. Ám amikor a rendőrség egy meggyilkolt lányra bukkan, testén egy titkos jellel, és Willt a helyszínre hívják, Evie ráébred, hogy képessége segíthet elkapni egy sorozatgyilkost. 
Ahogy beleveti magát a gyilkossal való macska-egér játékba, újabb históriák kerülnek napvilágra a sosem alvó városban. 
Egy Memphis nevű fiatalember életét a rémálmok irányítják. 
Theta, a táncosnő, a múltja elől menekül. 
Egy diák, Jericho pedig megdöbbentő titkot rejteget. 
És mindannyiuktól függetlenül valami sötét és gonosz felébredt…

Véleményem:

Középiskolában egyik kedvenc sorozatom volt a Gemma Doyle-történetek, így ez a sorozat is rögtön felkeltette a figyelmemet, de valahogy elfelejtettem, és most, a második rész megjelentével, jutott eszembe a könyv.

75edea011e12d906f6c178899a5e59afAzzal kezdeném az értékelésemet, hogy miután elolvastam, nem tudtam leosztályozni. Aludnom kellett rá, hogy el tudjam dönteni mit is gondolok róla, le kellett ülepednie, de ma már nem is emlékszek, miért is voltak kétségeim. Nagyon tetszett a könyv, különleges stílusa megfogott.

Mielőtt röviden beszámolnék a történetről, szeretnék beszélni az írónő stílusától. Már Gemma Doyle könyvek is különeges stílusukról maradtak meg bennem, imádtam a viktoriánus korban játszódó lányiskola titkairól olvasni, miközben egy különleges paranormális világba kalauzolt. Sosem olvastam még hasonlót sem. Most sem tudom megmondani, mi is pontosan Gemma. A Látókban sem panaszkodhatunk, hogy valami sablonos, paranormális történetet kapunk. Újra a múltban játszódik a történet, az 1920-as években, amiről rögtön a Nagy Gatsby jutott eszembe. Ezenkívül annyira gyönyörűen van megírva a történet. Több szempontból olvashatjuk a sztorit, amik között olyan természetesen ugrál, élveztem olvasni. És szeretném kihangsúlyozni, hogy nem csak a főbb szereplők, hanem pár mellékszereplő gondolatai közé is bekukkanthatunk. Egyes leírásokat is ezzel oldott meg, mint például az elején, a szél bejárja New York utcáit., így kicsit bemutatva a világot. Ezzel teszi számomra maradandóva, különlegessé és gyönyörűvé a könyvet.

bd6f0975489efd39f17c29f9a2d24f06A történet nem csak egy történetszálon fut, bár ebben a részben főleg Evie történetét olvashattuk. (Nem tudom, hogy a folytatásban is ő marad a főszereplőnk, vagy mellékszereplővé angazsálódik.) Én azt vártam, hogy majd Evie szemszögéből fut a főszál, és a végén mindenki bekapcsolódik, de egyáltalán nem így történt. Bemutatkoztak a fontosabb szereplőink, de a fő cselekvénybe csak Evie és pár ember vett részt.

Evie egy ohiói lány, akit egy ballépése miatt New Yorkba száműznek. Ő nem átlagos lány, van egy különleges képessége is, amivel majd nagybátyjával egy paranormális gyilkost kezd üldözni. Mint kiderül Evie egy látó, de nem egyedüli. Míg Evie-ről már az elején tudjuk, hogy különleges, addig a többi szereplőről szépen lassan hull le a lepel. Még most is vannak számomra kérdések, hogy ki lesz még Látó, illetve mi is a különleges képessége. Igazából, azt a pár szemszöget, amit nem Evie-től olvashatunk, én 3 okra tudnám osztani: egy Látó bemutatása, egy gyilkosság, illetve a következő rész alapozása.

f59b54d905241ddca2935de39e852ff6Evie a képességén kívül is különleges. Bár nem egy tökéletes lány, mégis szimpatikus számomra, mivel tele van élettel. Bár lehet, hogy csak a “flapper-élet” tökéletes képviselője. Eléggé önző, ennek ellenére bátor, élettel teli, kedves és szórakoztató. Imádtam az ő szempontjait, azok voltak a legjobbak.

Eleiben azt hittem, hogy Sam Lloyd nem lesz fontos szereplő, később már azt sajnáltam, hogy nem kaptunk belőle többet. Ő az a tipikus szuperhős karakter, aki a “gonosz” világban a saját igazságáért küzd, sokszor illegális cselekedetekkel. Imádtam, ahogy Evie-vel civakodnak. Annyira imádom az ilyen párokat.

Ennek ellenére, kicsit a sajnálatomra, szerelmi háromszög lett a vége. A harmadik fél, Jericho, aki eleiben unalmasnak tűnik, de kiderül szörnyű titkokat rejteget. Persze, nem ő az egyetlen, bár többiekkel ellentétben, az ő múltja egész későn derül ki, és sokkal különlegesebb, mint a többieké.

Evie legjobb barátnője Mabel Rose, egy igazi szürke kisegér. Ennyi különleges és színes egyéniség mellett, nagyon unalmas lett, bár lehet más könyvben szeretném az ő karakterét. Nincs véleménye, nagyon befolyásolható, főleg Evie részéről. Bennington hotel lakója még Theta és Henry is. Henry-ről keveset tudtunk meg, bár szerintem a továbbiakban ez változni fog. Theta is hasonló személyiség, mint Evie, csak ő éppen sötét titkokat rejteget, és vele ellentétben ő lélekben búskomor.

fd011d7b98c0a5eb326d9ee371d71a62És végezetül, a másik főszereplőnk Memphis. Be kell vallanom, miközben olvastam, rájöttem, hogy alig van könyv, amiben a főszereplőnk fekete. Memphis is sablon szereplő. Ő az, aki bármit megtenne a családjáért, és ő sem tarja be a törvényeket, ha az lenne az akadály. A többiekkel ellentétben, ő már nem Látó. Édesanyja halála után, már nem képes használni képességét, de az öccse igen. Ebből lesz sok galiba is.

A könyvben tényleg megtalálhatunk mindent. Mindenféle szereplőnk van, titkok, gyilkosságok, nyomozás, és közben mindez az élvezetes 20-as években. Az a kor, annyival magával ragadó, jobbat nem is találhatott volna. Mindenkinek ajánlom, kortól, nemtől függetlenül. Bár azért azt meg kell említenem, hogy egy kicsit ijesztő is tud lenni a történet. Én a végét éjszaka olvastam, és utána nem mertem kimenni a fürdőszobába. Bár ne számítson senki se horror történetre, csak egy kicsivel félelmetesebb, mint általában a YA könyvek.

 

Kedvenc karakter: Evie

Kedvenc jelenet: Evie-Sam civakodások

Borító: 5/5

Tartalom: 5/5

Extrának pedig pár szereplő, ahogy én elképzeltem őket.

 

 

Naomi Novik: Rengeteg

Adatok:covers_386795

Eredeti név: Uprooted

Sorozat: –

Oldalszám: 488 oldal

Goodreads átlag: 4,16

Besorolás: YA, fantasy, tündérmese

Fülszöveg:

Agnyeska szereti csendes faluját a völgyben, az erdőket és a csillogó folyót. Kis világának peremén túl azonban a gonosz varázslattól sötétlő Rengeteg burjánzik, melynek árnyéka a lány életére is rávetül.

Népét egy szigorú varázsló oltalmazza a Rengeteg hatalmától, a Sárkányként ismert mágus azonban szörnyű árat követel a segítségéért: tízévente egy hajadont. Ahogy közeleg a kiválasztás ideje, Agnyeska félelme egyre nő, mert tudja, hogy legjobb barátnőjére, a szépséges és bátor Kasjára fog esni a Sárkány választása, és senki sem mentheti meg a rá váró rettenetes sorstól.

Amikor azonban a Sárkány eljön, nem Kasja lesz az, akit elragad.

Véleményem:

Aki olvasta már pár bejegyzésem, felfigyelhetett, hogy nagyon sok mesefeldolgozásról írtam már, és ezek az én kedvenceim. A Rengeteg angol borítója felkeltette már az érdeklődésemet, de végül az győzött meg, hogy A szépség és a szörnyeteg átirata.

2010_awards-rapunzel-tower-v05aA történet egy különleges, meseszerű világában játszódik, de főszereplőnk nem a tipikus tökéletes főszereplő. Nem gyönyörű, eléggé ügyetlen, ezért nem aggódik, hogy a Sárkány, a völgy ura őt viszi el 10 évre. De persze, ha nem őt választaná, nem is az ő szemszögéből látnánk a történteket, így Agnyeska sajnálatára és a mi örömünkre Sárkány őt cibálja el tornyába. Így kezdődnek közös kalandjaik. De senki ne higyje, hogy egy egyszerű Szépség és szörnyeteg mesét kapunk új köntösben. Ebben a könyvben sokkal több van. Az egész mese alap kiteszi kb. 10 százalékát a könyvnek, és utána kezdődik az igazi történet. Bár egy-két jelenetben nekem Rapunzel története is eszembe jutott.

Mint mondtam, Agnyeska nem tökéletes. Egyfolytában piszkos, valamit ügyetlenkedik. Sárkány elejében nagyon nem tudja ezt elviselni, 9376cad615be493713e101da92e31d2aelég sokat sértegeti, bár nem nagyon veszi magára. Inkább elkezdi bosszantani ezekkel a
húzásaival. Számomra ezzel vált nagyon szerethetőve. Nem hagyta magát megtörni, lázadott, ahol tudott. Be kell vallani, Agnyeska nem épp a legmegfontoltabb ember, azt csinál, amit a szíve diktál. Ezzel ellentétben a Sárkányra pont az ellenkezője igaz. Sárkány komor, precíz varázsló, aki semmit se csinál megfontolás és alapos indokok nélkül. Kettejük párosa olyan, mint tűz és víz. A mágiájuk működédéből is látni lehet mennyire különböznek. Sárkány varázslata olyan mint egy óramű, míg Agnyeska sajátját a folyó vízeként írja le. Ám ez az ellentét miatt annyira különleges és tökéletes a párosuk.

A könyv legerősebb pontja a hangulata. Olyan érzés kerített hatalmában, mint mikor  gyerekként olvasgattam (felolvastak) a kedvenc mesekönyvemből. Nagyon sikerült eltalálni az írásmódot, míg úgyis, hogy voltak kicsit sötétebb hangvételű fejezetek, de ennek ellenére simán tündérmese kategóriában landolt nálam. Manapság nem lehet ilyen könyvvel találkozni, ezért lett ilyen különleges számomra. Persze, mint minden YA könyv, ebben is szerepet játszik a romantika, és voltak olyan jelenetek, amit gyereknek már nem olvasnék fel.

photo-1446104838475-bc6508184f08A történet egész könyv alatt halad. Vannak leírások is, de azok olyan gyönyörűen vannak belefűzbe az akciók közepébe, nem lehet unatkozni a könyvön. Az egyik eseményből ugrunk át a másikba, ezért vannak olyan hónapok, amiket 1-2 oldalban leír az írónő.

Nagyon szerettem a főgonoszt, a Rengeteget. Gonoszként az egyik legjobb főgonosz, gyönyörűen megírt háttértörténettel, és mesébe illő befejezéssel. Ennek ellenére annyira okos és ravasz, mindenkin túl tud járni, és a főszereplőink se tudnak igazán rájönni játszmáira. Ennyire jól taktikázó és játszó főgonoszt ritkán ismerhetünk meg.

A könyvet én magam 3 részre osztanám. Az első a Szépség és szörnyeteg átirat, mikor kettesben vannak a toronyba, második rész a Rengeteg és a királyi kastály, a harmadik pedig a végső harc. Nekem a kedvencem az első volt. Imádtam ércelődéseiket, kettejük történetét. Igazi romantikus vagyok, jobban szeretem a romantikát, mint a harcot. De ha nem romantika szerepel, akkor izgalmas történéseket várok el, nagy csavarokkal. Ezt hozta a második rész. Érdekes volt, nem tudtam letenni, de a szívem mégis inkább az első rész felé hajlik. Rá kellett jönnöm, hogy én nagyon unom a harc jeleneteket. Nem érdekelnek, alig vártam már, hogy vége legyen. Azért ez a rész is tartogatott fordulatokat, és a vége elégtétellel töltött el.

photo-1457038398933-c7f0de7ee615De, egy panaszom van a könyvre. A legvégére kértem volna még pár oldal lezárást. El lehet könyvelni, hogy mi lesz a vége, de nincs leírva, és engem annyira zavar, hogy nem tudom biztosan, hogy most mi is van éppen. Ez nem az egyetlen ilyen könyv, ilyenkor mindig úgy érzem, hogy egy kis élményt vesz el tőlem. Tudom, hogy ilyenkor ránk bízza az író, de én nem gondolkodni akarok, én látni akarom, hogy úgy van, ahogy lennie kell.

A könyvet mindenkinek ajánlani tudom. Hiába mese, szerintem egyáltalán nem csak lányok élvezhetik. Romantika nincs annyira kiemelve, bár szerepel, de tele van akcióval és fantasy elemekkel. Mindenki, aki imádja a fantasykat, ez a könyv “must-have”.

 

Kedvenc karakter: Sárkány, Agnyeska

Kedvenc jelenet: a második rózsás jelenet

Borító: 3,5/5 – Az eredeti annyira gyönyörű. Mikor megláttam ezt, nagyon nem tetszett, de élőben azért jobb

Tartalom: 5/5