Becca Fitzpatrick: Crescendo, Silence – Vihar előtt, Finale – Végjáték

covers_156991
Adatok
:

Eredeti név: Crescendo, Silence, Finale

Sorozat: Csitt, csitt 2., 3. és 4.

Oldalszám: 392 / 392 / 404

Goodreads átlag: 4,08 / 4,20 / 4,23

Besorolás: YA, paranormális

virag1

 

 

 

Miért választottam?

Miután elolvastam az első részt, nem szerettem volna tovább húzni az időt, gyorsan elolvastam az egész sorozatot is.

Vélemény:

Bevallom, ez nagyon nehezemre esett. Azért is írok egyszerre a könyvekről, mert egymás után olvastam őket, és kicsit nehéz megkülönböztetni, hogy melyik melyik részhez tartozott. A bejegyzést próbálom SPOILER MENTESen megírni, és nagy általánosságokban beszélni inkább.

largeNagy sajnálatomra a könyvek részenként romlottak. A második rész még elfogadható volt, bár már nem tetszett annyira, mint az első. Harmadik részt, már nehezen fejeztem be, negyedikkel szó szerint küszködtem. Minden oldal után felmentem face-re, főztem, sőt majdnem még takarítani is elkezdtem, csak ne kelljen olvasni (mást készakarva nem kezdtem, még nem fejezem be). Ez sok mindent elmond a könyvek minőségéről.

A legnagyobb “hiba” a karakterek voltak. Nem mondanám, hogy kidolgozatlanok voltak, hanem inkább idegesítőek. Oké, hogy önzőek az emberek, de hogy egyetlen egy szereplő sem volt, akinek nem maga felé hajlott volna a keze, az már sok. Az első rész negatívuma Vee volt. Hát, talán az ezt követő részekben ő volt a legkevésbé idegesítő. Bár azért, nem kell azt hinni, hogy ő  változott volna. Csak nem szerepelt annyit.

Sajnos, az anyukája nem tartotta magát az első részben bemutatott formájához. Ezután már néha érdekli is, mi történik a lányával. Nem mintha, megpróbálná megérteni, szimplán csak erőlteti, hogy olyan legyen, amilyet ő akar. Számomra a legrosszabb, hogy egyáltalán nem is probólkozik a lányával kapcsolatban, hanem csak szajkózza sajátját.

e2fc562207c1ce4674eb37bf7facb3bcNora egy klisséhalmaz volt az elején. Aztán elkezdett változni. Az egész személyiségében akkora változás állt be a negyedik rész végére, mintha nem is ugyanaz a lány lett volna. Megértem, hogy kell karakterváltozás, de hogy más személyt kreált az írónő, az már nekem túl sok. Főleg, ha negatív irányba ment. Magán (és talán Folton) kívül nem érdekelte más, nem is csoda, hogy minden a szeme előtt játszódott, de valahogy sose vett észre semmit. De tényleg semmit, mert én egy dologra se emlékszem, amire rájött volna magától. Bár a legidegesítőbb dolog benne a végelláthatatlan féltékenykedése volt.

Folt az első részben számomra álompasi volt. Hát csak volt. Az örökös titkolózásával, a “mindenkit megütök, aki Norára néz” viselkedésével, rég ott hagytam volna. Elméletben mindent együtt csinálnak (mert Norának mindenben benne kell legyen, mert ha nincs, hisztizik), aztán magánakcióba kezdett. Jó párszor hazudott Norának, bár a végén már Norát se kellett félteni ilyen téren.

large1Talán az egyetlen karakter, akiben láttam fantáziát az Marcie volt. De csak én láttam a fantáziát, mert az írónőnek mindig tönkre kellett vágnia ezt. A tipikus gimis lányt szépen megismerhetjük a sorozatban, megismerjük a múltja sötét titkait, lassan megszeretjük, erre muszály valami szemétséget csinálnia, mivel ő a gimis gonosz lány. Örültem volna, hogy végre kilép az idegesítő és klissés karakterek közül, de nem, ezt nem lehet.

Az egyetlen normális szereplő Scott volt, aki az új Elliot akart lenni az elejében, de végül egy csicska lett Nora kezében. Alig volt személyisége, és az is arra épült fel, hogy törlesztenie kell Norának, ezért az egész hátralevő életét ennek szenteli. Klissé.

De nem elég, hogy a karakterek zavaróak, irritálóak voltak, történet szempontjából sem állt a magaslatán a sorozat. Történésileg is volt pár idegesítő dolog, ami miatt lettem ennyire ellene a könyvnek. A klissével teli karakterek se tartogattak meglepetéséket, és a történet sem rejtett nagy izgalmakat. Számítani lehetett a “gonoszok” kilétére, mindig előre elejtett pár utalást, amivel még csak meglepni se tudott. Főleg, hogy a mind a négy részben a barátja, ismerőse lett az ellensége.

Nagyon sajnálom, hogy ez lett a sorozatból. Az angyalok és nefilimek háborúja nagyon érdekes elképzelés, volt jó pár izgalmas mozdulat. A történetben levő hibákat el tudtam volna nézni, egy  tipikus, sablonos YA-regényként kezelni a sztorit, ha fele ennyire lettek volna a karakterek negatívak. Én csak azért olvastam el a 4. könyvet, mert hármat átszenvedtem, és érdekelt mi lesz a vége. Számomra az első rész után ez az év eddigi legnagyobb csalódása.

virag4

A könyv öt szóban: angyalos, kiszámítható, idegesítő, csalódás, szerelmi civódás

Kedvenc karakter: nincs

Kedvenc jelenet: nincs

Kinek ajánlom?

Én nagyot csalódtam benne, így én nem ajánlanám senkinek. De a Moly-s értékelések elég magasak, így lehet csak én éltem meg ennyire negatívan a harmadik, negyedik részt. Vagy lehet lassan kinövök a Young Adultok világából…

Könyvek, amiket ajánlok, ha ez tetszett:

Az első részhez írt ajánló…

virag2

Borító: 5/5 – Na ezért bár nem kell panaszkodni. Gyönyörűek.

Értékelésem:

írásmód (0,5) – Igazából semmi extra nincs benne, hozza a tipikus YA első személyes leírását. 0,5

leírások (0,5) – Semmi extra. 0,5

izgalmi-szint (0,5) – ELég sablonos volt a sztori, nem is nagyon haladt, eléggé untam. 0

karakterek (1) – Erről már írtam. 0

világfelépítés (1) – Az angyalok és nefilek magyarázata nagyon tetszett. A két faj közötti háború is érdekesnek mutatkozott.1

történet (1,5) – Volt benne potenciál, de nagyon sok helyen nem használták ki. 0,5

– negatív (idegesítő karakterek, csalódtam) – Minden egyes idegesítő karakterért nem vonhatok le pontot… -1

lepke1lepke15

Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt

covers_82164Adatok:

Eredeti név: Hush, hush

Sorozat: Csitt, csitt 1.

Oldalszám: 360

Goodreads átlag: 4,01

Besorolás: YA, paranormális, romantikus

Fülszöveg:

EGY SZENT ESKÜ. EGY BUKOTT ANGYAL. EGY TILTOTT SZERELEM. A romantika nem szerepelt Nora Grey tervei között. Az iskolában egy sráchoz sem vonzódott különösebben, akármennyire is próbálta erőltetni legjobb barátnője, Vee. Aztán feltűnt Folt. Simulékony mosolyával és tekintetével, amivel mintha a lány veséjébe látna, Folt legjobb belátása ellenére is vonzza Norát. Azonban néhány rémisztő találkozás után Nora már nem tudja, kiben bízzon. Úgy tűnik, Folt mindenhol ott van, ahol ő is, és többet tud róla, mint a legközelebbi barátai. Nora nem tudja eldönteni, hogy a fiú karjaiba kellene-e omlania vagy inkább menekülni és elrejtőzni előle. És mikor megpróbál válaszokat találni, egy olyan igazságot fedez fel, ami sokkal nyugtalanítóbb, mint amit Folt közelsége okoz. Végül egy ősi csata közepén találja magát, halhatatlanok és bukottak között és mikor arra kerül a sor, hogy ki mellé álljon, a rossz választás Nora életébe kerül.

virag1

Miért választottam?

A Csitt, Csitt első részét már elolvastam 4-5 éve, de már egyáltalán nem emlékeztem semmire a könyvből, így úgy gondoltam idén végre elolvasom a sorozatot, újraolvasva az első részt is. Bevallom, tényleg mindent elfelejtettem, az egyetlen dolog, ami megmaradt, hogy a főszereplő fiú neve Folt, és az angyal mivolta. Olyan érzés volt olvasni a könyvet, mintha először fogtam volna a kezembe.

9bbb2667eb6cef38968ad882147a58e8

Ahogy Norát képzeltem

Vélemény:

A történet központjában Nora áll, aki egy okos, kedves lány. A szokásos. Biológián párja lesz Folt, aki tele van titkokkal, és sötét múltat rejteget, nem biztonságos vele lennie. Mégis csak Folton jár az esze. Ezenkívül Norával több különös esemény is történik, amire nem tud magyarázatot találni.

Nagyon szerettem ezt a könyvet, mert manapság már a könyvkiadók nagyon sok könyvet kiadnak, és nem mondható mind a legminőségesebbnek, de ezzel a könyvvel kicsit visszarepültem a múltba. Emlékszem, mikor a Vörös Pöttyös könyvek elkezdtek maguknak teret hódítani, ez a könyv az elsők között jelent meg. Lehet, azért éreztem nosztalgiát, mert közben eszembe jutott az az időszak, amikor olvastam, esetleg a többi régebbi VP-s könyv miatt.

Mindig azt mondogattam magamnak, hogy én nem szeretem a rossz fiúkat. Inkább rendes, kedves fiúkért vagyok oda (Dimitrij, Noah, Tarver), ami a való életben igaz is, de be kellett 08581be0081f0363034833831b739571vallanom, van valami a rosszfiúkban is. Folt kijelentette mit akar Norától, még ha akkor lehet nem is úgy gondolta. Nagyon tetszett, ahogy az érzelmeivel hozta zavarba Norát, de közben megmaradt a rosszfiús huncutsága.

Nora a tipikus főhős. Okos, szép, kedves, visszahúzódó, közben van benne valami különleges. De itt nem a tulajdonságára célzok, hanem képesség, örökletes dolog, stb. Mostanában elég sok könyvet olvastam, és már sok helyen túljutottunk ezen a klissés főszereplőn, itt még nem. Bár lehet, hogy akkoriban, mikor megjelent ez a könyv, még nem is számított ennyire klissésnek. De a klissék engem ritkán tudnak idegesíteni, szóval itt sem volt gondom vele.

Akivel gondom volt, az Vee. Ennyire idegesítő barátnőt még nem láttam. Én már rég otthagytam volna. Majdnem megölték az miatt, mert ő elment azokkal bulizni, akikről azt mondta Nora, hogy tettleg bántalmazták. Ennyire nem képes bízni a barátnőjében, akkor

wade3

Ahogy Foltot képzeltem

ne is barátkozzon vele. Már az elején is idegesített, mikor elkezdte irányítani Nora életét. Ő döntötte el, kivel lehet, kivel nem. Össze-vissza hazudott, és inkább rosszat csinált ezzel, mint jót, de őt nem érdekelte, mit akar Nora. Akármennyire is kedvelte Eliottot, ha a legjobb barátnője azt mondja, hogy bántotta, komolyan nem szégyelli magát, hogy a másik pártjára áll. Nem veszekedésről volt szó, hanem bántalmazásról. Mi a francért találta volna ki Nora az egészet? Bocsánat a szóhasználatért, de Vee nem volt más, mint egy hülye p..a.

Nagyon szerettem ezt a könyvet, és ha nem lett volna benne Vee, hibát se nagyon találtam volna. Mindenkinek ajánlom, szerintem ez egy alapdarab a Vörös Pöttyösök között.

virag4

A könyv öt szóban: angyalos, nosztalgikus, klissés, izgalmas, szerethető

Kedvenc karakter: Folt

Kedvenc jelenet: a hotelszobás

Kinek ajánlom? Szerintem ez nem az a könyv, amit bárkinek is be kell mutatnom. Az Alkonyat-láz idején elég nagy hírnevet szerzett magának. Számomra ez a könyv a Vörös Pöttyös könyvek klasszikusai között van, ezért ezt a könyvet leginkább azoknak ajánlanám, akik nagy VP rajongók.

Könyvek, amiket ajánlok, ha ez tetszett:

Hát itt különösebben egy regény se jut eszembe, ami hasonlítana a könyvhöz. A baljós hangulata talán a Mara Dyert jutattja eszembe, de mivel már említettem mennyire nosztalgikus ez a könyv, személy szerint az Alkonyatot, Evermore és Evernight sorozatot ajánlanám.

virag2

Borító: Nagyon gyönyörű ez a borító. Tökéletes.

Értékelésem:

írásmód (0,5) – Igazából semmi extra nincs benne, hozza a tipikus YA első személyes leírását. 0,5

leírások (0,5) – Engem többször is zavart, hogy Folt kinézetét nem írta le kerek perec, még most se jöttem rá, milyen színű is a szeme. Ezenkívül nem hiányoltam leírásokat, de nem is voltak valami kiemelkedőek. 0

izgalmi-szint (0,5) – Itt nem volt gond. Nem unatkoztam a könyvön, bár azért néha-néha húztam. 0,5

karakterek (1) – Klissés karakterek tömkelege, több idegesítő, nem szerehető karakterrel. 0

világfelépítés (1) – Az angyalok és nefilek magyarázata nagyon tetszett. 1

történet (1,5) – Nagyon szerettem a történetet, megvolt benne minden amit vártam volna. 1,5

– negatív (idegesítő karakterek, csalódtam) – Vee miatt muszály levonnom pontot – 0,5

Nagyon szerettem a könyvet, de azért egy tipikus ifjúsági könyvtől nem kapok többet.

lepke1lepke2lepke3

 

Átalakulás

virag4

Ígértem, hogy a blog hamarosan átalakul, mivel ezzel szeretnélek titeket meglepni a blog elhanyagolása miatt… Ez meg is történet. Próbáltam stílusban hasonló maradni, de azért kicsit változtatni is.

Ezentúl a bejegyzések rendszeresebbek lesznek, mivel nem kedvem szerint, amikor ráérek, írom a bejegyzéseket, hanem ezentúl minden vasárnap számíthattok rá. Már előre megírtam jó pár bejegyzést, mivel nyáron tudom rendesen kiélni olvasási vágyaimat.

Az értékeléseket is már unom így, ezért gondoltam változtassunk pár dolgot. Hogy könnyebben tudjatok választani könyvek közül, segítsek nektek, így nem csak kategóriákat írom le, hanem pár egyéb dolgot is, mint például ha szerepel benne szerelmi háromszög, jó pasi, stb. Ezeket matricákon láthatjátok, amelyeket a borítók környékén szeretnék elhelyezni. Az alábbi matricákat találhatjátok majd:

  • virag2Álompasi
  • Kedvenc páros
  • Szerelmi háromszög
  • Varázslatos helyszín
  • Vicces
  • Sírós
  • Érzelmes (itt azt értem, hogy belőlem érzelmeket vált ki )
  • Kedvenc

Szeretném az értékelést is objektívabbá tenni, ezért pontok alapján fogok majd értékelni. Mindegyik kritériumnál megvan mennyi a maximum pont, de lehetnek még negatív (pl. idegesítő karakterek) és pozitív (pl. ha beszippant a könyv) pontok is még pluszba. Egy-egy pont alatt nullától a maximális pontig pontozok majd. Itt látható az értékelési rendszerem:

  • írásmód (0,5)
  • leírások (0,5)
  • izgalmi-szint (0,5)
  • karakterek (1)
  • világfelépítés (1)
  • történet (1,5)

Az értékeléseken kívül szeretnék, majd havi szinten is cikkeket írni. Szeretném majd összesíteni a könyveket, amiket az adott hónapban olvastam. Előre is tekintenék, miket olvasok majd a következő hónapban. Szeretnék egy olyan kategóriát is, hogy a hónap könyve, így minden hónapban meghatározok egyet, ami a kedvencem volt. A blog megnyitásakor elkezdtem egy cikksorozatot a kedvenc borítójaimról, ezt is szeretném folytatni, és még valami extrával is szeretnék készülni nektek. Az extra alatt képeket, történeteket, könyvjelzőket, stb értek.

Remélem tetszeni fognak az újítások, és az új kinézet! 😀

virag1