Soman Chainani: Jók és rosszak iskolája

Adatok:

Eredeti név: The School for Good and Evil
Sorozat: Jók és rosszak iskolája 1.
Oldalszám: 584 oldal
Goodreads átlag: 3, 98
Besorolás: middle-grade, mese

Fülszöveg:

Sophie és Agatha jó barátnők; a következő tanévben felfedezik, hová kerül minden eltűnt gyerek: a Jók és Rosszak Iskolájába, ahol egyszerű fiúkból és lányokból tündérmesehősöket és gazembereket képeznek. Gavaldon legszebb lánya, Sophie egész eddigi életében titkon arról ábrándozott, hogy elrabolják, és elviszik egy elvarázsolt világba. Rózsaszín ruhákban, fess topánkákban jár. Rajong a jó cselekedetekért, ezért egészen biztos abban, hogy nagyon jó jegyeket kapna a Jók Tagozatán, és dicséretes mesekönyv-hercegnő bizonyítványa lehetne. Agatha viszont mindig formátlan, fekete hacukákban jár, gonosz macskája van, és szinte mindenkit utál, ezért természetesnek látszik, hogy ő a Rosszak Tagozatára kerül.

Amikor azonban a két lány a Végtelen Erdőbe kerül, azt tapasztalják, hogy sorsuk a remélttel éppen ellentétesen alakul, és hamar rájönnek, hogy egy tündérmeséből a leggyorsabb kivezető út az, ha… végigélik.

 

Véleményem:

image_round_introImádom a meseszerű, gyerekenek szánt könyveket, sőt néha jobban élvezem ezeket, mint egy-egy ifjúsági regényt. A Jók és rosszak iskolája már rég felkeltette az érdeklődésemet gyönyörű borítójával, mégis amikor láttam, hogy magyarul is meg fog jelenni, valahogy nem csigázott fel. Megjelent a könyv, és mindenki csak dicsérte mennyire jó, az Ever After High-hoz hasonlították, ami nekem az egyik nagy kedvencem, ezért úgy dönöttem, hogy kell nekem ez a könyv, biztos, hogy imádni fogom.
Karácsonyra be is szereztem, és rögtön neki is veselkedtem. Meg kell említenem, hogy már az elején csalódtam egy kicsit, mivel a könyv nem olyan volt, mint amilyenre számítottam. Reméltem, hogy kemény kötésű lesz, mivel middle-grade korosztálynak készült. Illetve több és szebb rajzot vártam. A térkép is úgy van nyomtatva, hogy nem lehet kinézni a közepét.

A történet középpontjában két lány és egy iskola áll. Sophie és Agatha Gavaldon falucskájából származnak, ahonnan a Jók és rosszak iskolájának Gazgatója kiválaszt két gyereket, egy jót és egy rosszat, akik az iskolában tanulhatnak tovább, hogy később egy-egy mese főhősei-főgonoszai legyenek. Várakozásunknak megfelelően Sophie és Agatha lesz a két kiválasztott, csak egy gond van. Sophie, aki mindig is egy elkényeztetett hercegnő volt, a rosszakhoz kerül, míg a sötét, ám kedves, jószívű és okos Agatha a jókhoz. Mindketten kitűnnek a tásaik közül, a másik iskolába vágynak.

image_round_intro_2Agatha, a csúnya, jószívű lány, mindvégig csak haza akar kerülni. Sophie, pedig az elkényeztett lány, aki nem képes belátni mennyire önző, mindig csak azt nézi, hogy lenne jó neki. Bevallom, én nem tudtam őket megkedvelni. Túlságosan nevelőértékű szereplők számomra. Valahogy nem éreztem őket hozzám közelinek. Mielőtt a könyvet megvásároltam, sok véleményzt elolvastam, és általában az emberek nem kedvelték Sophie-t. Érdekes, nekem Sophie, mint karakter, sokkal jobban tetszett. Jobban élveztem az ő részeit olvasni. Bár ennek az is lehet az oka, hogy a Rosszak iskolája sokkal izgalmasabb. A karakterek is szimpatikusabbak, sőt kimondottan szerethetőek. Nekem Hort volt a kedvencem. Az órák is sokkal jobbak, érdekesebbek, pedig én imádom a hercegnős dolgokat. A “barátok” is inkább barátok, mint a Jók között. Nem értem, mi alapján osztották be így Sophie-t és Agathát, bár valóban abba az iskolába tartoznak, ahova kerültek. De mi van a többi tanulóval? Őket miért nem így választotta ki a Gazgató? Ott miért csak a szülők számítottak? Engem eléggé zavar az olyasmi, amikor valakinek a felmenői jók, és ettől gonosz és beképzelt lesz. Nem tudom miért, de ez engem nagyon fel tud idegesíteni (Utódok- Disney filmben is).

És ugye van nekünk egy hercegünk is, Tedros. A bizonytalanság, ami a szerelme tárgyát képezi, eléggé zavaró. Egyik pillanatban még Sophie-ba szerelmes, utána már Agatha az igazi. Alapból, ő sem a legszimpatikusabb karakter, akiről olvastam. Bár ő még az elmegy kategória, a többi Jótól egy fokkal jobb… De a büszkesége, és hogy más nem érdekli, csak saját maga, eléggé feldühített. Komolyan együtt tudtam érezni azzal az Agathával, aki utálta Arthur fiát. Bár aztán Agatha is megváltozott. De most komolyan, hogy tud valaki beleszeretni valakibe egyik pillanatról a másikra? De úgy, hogy semmi se történik közben. Csak egyszerűen megváltozik, és ennyi. Bár Sophie sem Tedorsba volt “szerelmes”, hanem a rangjába. A címe és kinézete miatt kellett csak neki.

image_round_tedrosA szerelmi szálat szerintem ki kellett volna hagyni. Vagy nem hangsúlyozni, hogy csak tizenkét évesek a főhőseink. Túl fiatalok az egészhez. Nem illett bele. Mondjuk még Hort, hogy belezúgott Sophie-ba, érthető, az egész tiniszerelem érzetű, de, hogy tizenkét évesen beleszeretsz a jövőbeli férjedbe, hát… Sőt kicsit ilyesztő is egyben.

Már említettem, hogy a karakterek eléggé tanítójellegűek, de ez az egész könyvre is elmondható. Az író nagyon azt szajkózta, hogy nem a kinézettől függünk, nem attól, hogy kik vagyunk, hanem hogy mit csinálunk. Nem vagyunk egyszerűen jók vagy rosszak, mindkettő rész bennünk van. Én többre vágytam, többet akartam volna a könyvtől. Egyszerűen nem tudott magával ragadni. Persze, voltak részek, ahol nem tudtam lerakni, de a végső 100 oldalnál, már néztem mikor lesz vége, mert befejeztem volna már. Pedig a világfelépítés nagyon tetszik. A hangulata is nagyon magával ragadó. De szerintem a szereplők megölik a sztorit.

Én is Ever After High-hoz tudnám hasonlítani a könyvet. Bár erről a könyvről sokkal több jót hallottam. Ezért is voltak ilyen magasak az elvárásaim. Az EAH az év egyik kedvenc könyve volt számomra, pedig azt az emberek nem értékelték ennyire. Mégis számomra sokkal, de sokkal jobb. A történet és a szereplők erősebbek, amit pedig ebben szerettem, ott is ugyanolyan jól működött. Sok-sok párhuzamot tudnék húzni a kettő között. Számomra az Ever After High viszi a pálmát.

Összeségében élveztem a könyvet, nem volt rossz, csak annyira magasak voltak az elvárásaim, hogy azt nem tudta megugrani. Csalódtam benne, de azért érdekel a folytatás, nem fogom abbahagyni, és remélem a karakterek kinövik az “iskolai példa vagyok” viselkedésüket.

Kedvenc karakter: Holt

Kedvenc jelenet: Rossz tagozat órái

Borító: 5*/5 

Tartalom: 5/5

sge_1_wallpaper_1920_1080

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s