2015 – Kedvencek

Sajnos, az utóbbi hónapokban elhanyagoltam a blogot. Pedig tettem egy igéretet, hogy heti egy könyvet el fogok olvasni, és írok is róla. Hát könyvet olvastam is. Nem is keveset. Az egyetem és a sok tanulnivaló mellett, büszke vagyok magamra, elég sok könyvet elolvastam. Csak hát, mikor írni kellett volna, nem voltam, már ilyen ügyes. De mivel imádom az ilyen összefoglaló posztokat, megírom a könyveset. Tavaly inkább sorozatot néztem sokat, idén olvastam helyette. Lássuk a végeredményt:

Összes könyv, amit elolvastam: 61 – Túl teljesítettem magam, de ennek nagyon is örülök. Célom 30 könyv volt, még sikerült meg is dupláznom. És mindezt úgy értem el, hogy nem volt semmi nyári szünetem, és életemben legtöbbet ebben az évben tanultam. Büszke vagyok magamra 😀
Oldalak száma amit elolvastam: 23808 oldal
Legrövidebb: Cassandra Clare – Maureen Johnson: A Dumort Hotel tündöklése – 56
oldal
Leghosszabb: George R. R. Martin: Kardok vihara – 1184
Átlag osztályzat: 4.7 – Túl vajszívű vagyok. Ha már valamennyire megtetszik egy könyv, vagy az előző részeit szerettem, nincs szívem lepontozni. Vegyük példának az Oppositiont. Hogy én abban mekkorát csalódtam! Persze nem volt rossz, de biztos nem 5/5, és mégis annyit adtam, mert az első rész megérdemelte. Vagy a Tükröm, tükrömöt is először 5 pontot adtam, de végül rájöttem, hogy nem érdemli meg, így utólag levontam egyet. Egyszerűen nincs szívem lepontozni őket.

 

Legjobb könyv:


Richelle-Mead-A_végső-áldozatRichelle Mead: A végső áldozat (Vámpírakadémia 6.)

Ez a könyv, ami beszipantott, magával ragadott, és vegül ott hagyott egyedül. Imádtam mindegyik részt, de ez a rész volt, ami olyan érzelmeket váltott ki belőlem, amiről nem is gondoltam, hogy vannak. Nekem ez volt a tökéletes könyv, tökéletes lezárása egy tökéletes sorozatnak. Utána még jó pár napig azért sírtam, mert vége lett.

Legjobb sorozat:

Richelle Mead: Vámpírakadémia

Kell ez magyaráznom??? Ennek a sorozatnak sikerült leszorítani a Harry Pottert a trónjáról. Imádtam. Minden megvolt benne, amit szeretek egy könyvben: mítikus lények, gyönyörű szerelmi szál, akciódús történet, elképesztő világfelépítés, badass főszereplő… Legnagyobb gondom nekem Lissával volt, nem kedveltem túlzottan, de szerintem ez nem von le a könyvek értékéből, mert ő ilyennek megírva. Nem lehet mindenki tökéletes.
Legjobb sorozatkezdő:

Michelle Hodkin: The Unbecoming of Mara Dyer – Mara Dyer eszmélése

Hát elég nehéz volt választani egyet is, mivel 23 sorozatba kezdtem idén, és a legtöbbjüket nagyon is megszerettem. 7-8 könyvet könnyűszívvel mondhatnék győztesnek, bár a végső három volt, ami közül nagyon nehezen döntöttem, mert a Gyilkos kegyelem és a Méregtan is az év egyik kedvence számomra. Mara Dyer egy hihetetlen történet, ahol végre a főhősünk saját maga ellenensége. A szerelmi szál nagyon szép volt, én is akarok magamnak egy Noah-t!
Legjobb sorozat folytatás:

Kiera Cass: The Heir – A koronahercegnő

Annyira imádtam ezt a részt. Bár főleg Kile miatt. Sokak nem szerették ezt a könyvet, nekem ez a kedvenc részem mind közül. Csak azt sajnálom, hogy a könyv, amit vettem, kezd széthullani. Ezért haragszok is a Gabóra, mert nem ez az egyetlen könyv, amit ott vettem, és szétesik.
Legjobb sorozatfejező:

Richelle Mead: A végső áldozat (Vámpírakadémia 6.)

Szerintem ezt nem kell tovább magyaráznom 😀
covers_343321Legjobb egyrészes:

E. Lockhart: A hazudósok

Hát nem sok ilyen könyvet olvastam. Elképesztő, hogy mennyi sorozatot olvasok. És hát az egyrészes könyvek, annyira nem is érdekelnek. Úgy lett a Hazudósok a legjobb egyrészes, hogy közben nem is tudom, mit gondolok róla. Tetszett az eleje, de közben sokkoló a vége, és nem tudom eldönteni, végül hova dől a mérleg nyelve. Ez a könyv számomra egy nagy kérdőjel.
Legjobb magyar szerzőtől:

Leiner Laura: Illúzió

Nem is tudom, miért raktam be ezt a kategóriát. Kemény 3 magyar könyvet olvastam, az is a Bexi-sorozat részei. Nekem ez a kedvenc Leiner Laura könyvem, mivel engem a SZJG nem varázsolt el. Bezzeg ez a sorozat. Főleg a harmadik rész. Csak egy kicsit mérges vagyok Laurára, miért kell így befejezni a könyveket. Ez már a szemétség kategóriát súrolja.

 

Legjobb middle-grade:

Shannon Hale: A Mesehősök Végzetkönyve

Bevallom, szeretem a fiatalabbaknak szóló történeteket, főleg ha valamilyen mesefeldolgozás. Az Ever After High elvarázsolt, és a 7 és 12 éves unokahúgaimmal egy szintre hozott, és velük bámultam a rajzfilmeket. Nagyon aranyos, varázslatos kis mese.
Legjobb YA:

Richelle Mead: A végső áldozat (Vámpírakadémia 6.)

Na már kezdek magamnak unalmas lenni… 😀
Legjobb paranormális:

Michelle Hodkin: The Unbecoming of Mara Dyer – Mara Dyer eszmélése

A Mara Dyer stílusa elvarázsolt, és mivel nem írhatom a VA-t, ez volt még az év nagy kedvence számomra.
739373Legjobb disztópia:

Susan Ee: Angelfall – Angyalok bukása/ Marissa Meyer: Scarlet

Nem szenvedek tovább. Nem tudok választani többet. Angelfall stílusa és az angyalok iránti szeretetem vetekszik egy modern mesefeldolgozással. Mind a kettő kiemelkedő könyv. Angelfallban megismerhetünk egy társadalmat, amelyet az angyalok tettek tönkre, míg a Cinder világában Holdlakókat és kiborgokat ismerehetünk meg. Mindkettő varázslatos.
Legjobb high-fantasy:

Maria V. Snyder: Poison Study – Méregtan

Azokat a fantasy műveket értem itt, ahol egy kitalált birodalomról olvashatunk, ami a középkori világra emlékeztet. Ez az egyik kedvenc kategóriám, ide sorolnám az Eragont, Trónok harcát, Üvegtrónt, Gyilkos kegyelmet, Gracelinget, stb… De miért éppen a Méregtan lett a kedvencem, miközben a harmada az elolvasott könyveimnek ebben a stílusban játszódik? Nem tudom én sem. Imádtam az Üvegtrónt és a Gyilkos kegyelmet is, de most úgy érzem, a Méregtan volt a legjobb. Lehet ha holnap kérdeznétek, már mást mondanék…
Legjobb reális:

Stephanie Perkins: Anna és a francia csók

Nagyon sokáig várt ez a könyv, mire végre sikerült elolvasnom. Nem is okozott csalódást. Imádtam. Egy nap alatt kiolvastam, nem tudtam otthagyni.
Legjobb főhős:

Celaena Sardothien (Sarah J. Maas: Throne of Glass – Üvegtrón)

Tudom sokan nem szereteik Celaenát, de nekem ő a kedvencem. Ennek egyszerű oka van. Őt érzem legközelebb magamhoz, ő hasonlít legjobban rám. Mert attól, hogy könyvmolyok vagyunk, érdekelhet minket a divat és a szépség, és eddig egy könyv se jut eszembe, ahol így rajongott volna valaki a divatért és a gyönyörű ruhákért. Ezen felül féltenünk se kell őt, bárkit el tud távolítani az útjából.

 

ben-barnes-ben-barnes-6875582-783-555

Dmitrij, ahogy elképzeltem

Legjobb könyves pasi:

Dimitrij Belikov (Richelle Mead: Vámpírakadémia)

Dimitrij egy Isten. Beleszerettem, és csak ő kell nekem 😀 Bár Adriann-t is nagyon szerettem, főleg a Vérvonalakban. Ott ugye ő került hozzám közel. Meg kell említenem még Kile Woodwork-ot. Egyszerűen imádtam minden jelenetet, amiben benne volt. Sajnos, számomra az kevés volt. Annyira jól működött közte és Eadlyn között a kémia. Sosem csináltam előtte olyat, hogy fogtam és előre lapoztam, hogy lássam, mikor lesz újra Kile. De azért nem tudok elfeletkezni Noah-ról a Mara Dyerből, Galént vagy Rafit sem, bármikor elfogadnám őket is 😀
Legjobb páros:

Rose- Dimitrij (Richelle Mead: Vámpírakadémia)

Ami köztük van egyszerűen lenyűgöző. Ilyen gyönyörű szerelemről még nem olvastam. Őket egymásnak teremtették. Sajnáltam Adriant, mert szerettem, de esélye sem volt Dimitrij mellett. Kile és Eadlyn is nagy kedvencem.
Legjobb szerelmi háromszög:

Celeana- Chaol- Dorian (Sarah J. Maas: Throne of Glass – Üvegtrón)

Hát igen, két ilyen tökéletes fiú közül nagyon nehéz választani. Bár én az elejétől fogva TEAM DORIAN-ba tartozom, sosem bántam a közös részeket Chaollal sem. Bárkit választ, tökéletes lesz. Ebben a kategóriában gondolkodtam még A koronahercegnőn is, de számomra az nem háromszög, két okból is. Sokkal több fiú van benne, akik Eadlyn figyelmét felkeltették, és számomra, Henri bármennyire is cuki, Kile-hoz senki sem ér fel.

 

Kedvenc mellékszereplő:

Kile Woodwork (Kiera Cass: The Heir – A koronahercegnő )

Sajnos annyi szereplőnk van a könyvben, hogy Kile eléggé kiszorul. Pedig én mennyire élvezném, ha csak Eadlyn és Kile lenne végig benne. Imádom Kile-t. Remélem a következő részben, többet fog szerepelni.
Legjobb világfelépítés:

Kiera Cass: The Heir – A koronahercegnő/ Richelle Mead: Vámpírakadémia/ Susan Ee: Angelfall – Angyalok bukása

Mind nagyon jól megírt világ, kedvelhető karakterekkel, imádnivaló szerelmi szállal. Eleget zengtem már róluk a fentiekben.

 

Legjobb borító:

Victoria Aveyard: Vörös királynő/ Kiera Cass: The Heir – A koronahercegnő/ Michelle Hodkin: The Unbecoming of Mara Dyer – Mara Dyer eszmélése

covers_314465covers_366386covers_346994

Írő, akit most fedeztem fel:

Kristin Gier

Be kell valljam, eddig mindig húztam az Időtlen szerelem trilógiát. De idé megjelent a Silber, amit be is szereztem, és ami annyira elvarázsolt. Imádtam, ezért neki veselkedtem a trilógiának is. Nagyon magával ragadó az írónő stílusa. Ezt a kategóriát csak azért adtam hozzá, hogy ezeket a könyveket is kiemeljem, mert csodálatosak, de valahogy sehol se lettek kiemelve.

Kedvenc stílus:

sötét paranormális YA

Hát ez nem éppen a legjobb leírás, de kicsit nehéz leírni. Itt azokra a könyvekre gondolok, amelyeknek a hangulata olyan sötét, nyomott. Ilyen számomra a Mara Dyer, az Angelfall, a Silber… Imádtam mindet. Ez idén vált a kedvencemé.

 

Legnagyobb pozitív csalódás:

Rachel Hawking: Démonüveg

Mint már írtam egyik kritikámban a Hex Hall nem vállt a kedvencemé, így elég nehezen is kezdtem bele a Démonüvegbe. Aztán a végére annyira élveztem, nagyon megszerettem. Sokkal jobb volt az elsőnél, a történetben nagyobb csavarokkal. Elképesztő. Nekem ő volt a legnagyobb pozitív csalódásom.

 

 

Legnagyobb csalódás:

Jennifer L. Armentrout: Opposition – Ellenállás

Bár a Tökéletes Kémia is egy nagyon nagy csalódás volt, ott nem olvastam az előző részeket. Az első részt imádtam, a többit szerettem. Alig vártam már a befejező kötetet. Sajnos 3 hónapot várnom is kellett, míg elolvashattam. És aztán jött a bumm. A sztori nem olyan rossz, de egyszerűen nem tudok rá gondolni jó szájízzel. Én akkorát csalódtam Daemonben… Annyira szerettem, erre most végre többet is olvashattunk nézőpontjából, erre miből állt az egész. Röviden: “De jól néz ki a Katy, megdugnám.”, “Kettesben vagyok Katyvel, most szeretkezzünk”, “Ránézel Katyre, megöllek.”. Komolyan szex, szex és szex. Kit érdekel, hogy most leigázzák a Földet??? Katy se volt sokkal jobb, de ő benne nem csalódtam, mint Daemonben.
Legrosszabb könyv: 

Courtney Summers: This Is Not a Test – Éles helyzet

Az egész könyv egy nagy rakás sz.r volt. Komolyan. Egész könyvben csak arról volt szó, hogy mennyire depressziós a csaj. Ahh!
Legrosszabb karakterek:

Tara Sivec: Csábítások és csemegék

Sajnos nem tudok kiemelni egyet sem, mind rossz volt.

 

Ajánlataim:

Az az igazság, hogy így végignézve a listán is vannak olyan könyvek, amiket nagyon szerettem, de nem kerültek be. Szóval, ide leírom az összes könyvet, amit idén olvastam, és ajánlok másoknak, hogy olvassák el, mert megéri.

Richelle Mead: Vámpírakadémia sorozat, Kiera Cass: The Heir – A koronahercegnő, Rachel Hawkins: Demonglass – Démonüveg, Robin LaFevers: A halál szépséges szolgálólányai sorozat, Sarah J. Maas:  Üvegtrón sorozat, Marissa Meyer: Scarlet, Jennifer L. Armentrout: Luxen 3. és 4., Michelle Hodkin: The Unbecoming of Mara Dyer – Mara Dyer eszmélése, Stephanie Perkins: Anna és a francia csók sorozat, Maria V. Snyder: Poison Study – Méregtan, Leiner Laura: Bexi sorozat, Susan Ee: Angelfall sorozat, Shannon Hale: Ever After High sorozat, Kerstin Gier: Silber, Kerstin Gier: Időtlen szerelem trilógia, Richelle Mead: Vérvonalak sorozat, Anna Banks: Triton

 

 Itt megnézhetitek idei olvasmány listám: 

http://moly.hu/tagok/sabinomi/olvasasok?year=2015

Advertisements

Soman Chainani: Jók és rosszak iskolája

Adatok:

Eredeti név: The School for Good and Evil
Sorozat: Jók és rosszak iskolája 1.
Oldalszám: 584 oldal
Goodreads átlag: 3, 98
Besorolás: middle-grade, mese

Fülszöveg:

Sophie és Agatha jó barátnők; a következő tanévben felfedezik, hová kerül minden eltűnt gyerek: a Jók és Rosszak Iskolájába, ahol egyszerű fiúkból és lányokból tündérmesehősöket és gazembereket képeznek. Gavaldon legszebb lánya, Sophie egész eddigi életében titkon arról ábrándozott, hogy elrabolják, és elviszik egy elvarázsolt világba. Rózsaszín ruhákban, fess topánkákban jár. Rajong a jó cselekedetekért, ezért egészen biztos abban, hogy nagyon jó jegyeket kapna a Jók Tagozatán, és dicséretes mesekönyv-hercegnő bizonyítványa lehetne. Agatha viszont mindig formátlan, fekete hacukákban jár, gonosz macskája van, és szinte mindenkit utál, ezért természetesnek látszik, hogy ő a Rosszak Tagozatára kerül.

Amikor azonban a két lány a Végtelen Erdőbe kerül, azt tapasztalják, hogy sorsuk a remélttel éppen ellentétesen alakul, és hamar rájönnek, hogy egy tündérmeséből a leggyorsabb kivezető út az, ha… végigélik.

 

Véleményem:

image_round_introImádom a meseszerű, gyerekenek szánt könyveket, sőt néha jobban élvezem ezeket, mint egy-egy ifjúsági regényt. A Jók és rosszak iskolája már rég felkeltette az érdeklődésemet gyönyörű borítójával, mégis amikor láttam, hogy magyarul is meg fog jelenni, valahogy nem csigázott fel. Megjelent a könyv, és mindenki csak dicsérte mennyire jó, az Ever After High-hoz hasonlították, ami nekem az egyik nagy kedvencem, ezért úgy dönöttem, hogy kell nekem ez a könyv, biztos, hogy imádni fogom.
Karácsonyra be is szereztem, és rögtön neki is veselkedtem. Meg kell említenem, hogy már az elején csalódtam egy kicsit, mivel a könyv nem olyan volt, mint amilyenre számítottam. Reméltem, hogy kemény kötésű lesz, mivel middle-grade korosztálynak készült. Illetve több és szebb rajzot vártam. A térkép is úgy van nyomtatva, hogy nem lehet kinézni a közepét.

A történet középpontjában két lány és egy iskola áll. Sophie és Agatha Gavaldon falucskájából származnak, ahonnan a Jók és rosszak iskolájának Gazgatója kiválaszt két gyereket, egy jót és egy rosszat, akik az iskolában tanulhatnak tovább, hogy később egy-egy mese főhősei-főgonoszai legyenek. Várakozásunknak megfelelően Sophie és Agatha lesz a két kiválasztott, csak egy gond van. Sophie, aki mindig is egy elkényeztetett hercegnő volt, a rosszakhoz kerül, míg a sötét, ám kedves, jószívű és okos Agatha a jókhoz. Mindketten kitűnnek a tásaik közül, a másik iskolába vágynak.

image_round_intro_2Agatha, a csúnya, jószívű lány, mindvégig csak haza akar kerülni. Sophie, pedig az elkényeztett lány, aki nem képes belátni mennyire önző, mindig csak azt nézi, hogy lenne jó neki. Bevallom, én nem tudtam őket megkedvelni. Túlságosan nevelőértékű szereplők számomra. Valahogy nem éreztem őket hozzám közelinek. Mielőtt a könyvet megvásároltam, sok véleményzt elolvastam, és általában az emberek nem kedvelték Sophie-t. Érdekes, nekem Sophie, mint karakter, sokkal jobban tetszett. Jobban élveztem az ő részeit olvasni. Bár ennek az is lehet az oka, hogy a Rosszak iskolája sokkal izgalmasabb. A karakterek is szimpatikusabbak, sőt kimondottan szerethetőek. Nekem Hort volt a kedvencem. Az órák is sokkal jobbak, érdekesebbek, pedig én imádom a hercegnős dolgokat. A “barátok” is inkább barátok, mint a Jók között. Nem értem, mi alapján osztották be így Sophie-t és Agathát, bár valóban abba az iskolába tartoznak, ahova kerültek. De mi van a többi tanulóval? Őket miért nem így választotta ki a Gazgató? Ott miért csak a szülők számítottak? Engem eléggé zavar az olyasmi, amikor valakinek a felmenői jók, és ettől gonosz és beképzelt lesz. Nem tudom miért, de ez engem nagyon fel tud idegesíteni (Utódok- Disney filmben is).

És ugye van nekünk egy hercegünk is, Tedros. A bizonytalanság, ami a szerelme tárgyát képezi, eléggé zavaró. Egyik pillanatban még Sophie-ba szerelmes, utána már Agatha az igazi. Alapból, ő sem a legszimpatikusabb karakter, akiről olvastam. Bár ő még az elmegy kategória, a többi Jótól egy fokkal jobb… De a büszkesége, és hogy más nem érdekli, csak saját maga, eléggé feldühített. Komolyan együtt tudtam érezni azzal az Agathával, aki utálta Arthur fiát. Bár aztán Agatha is megváltozott. De most komolyan, hogy tud valaki beleszeretni valakibe egyik pillanatról a másikra? De úgy, hogy semmi se történik közben. Csak egyszerűen megváltozik, és ennyi. Bár Sophie sem Tedorsba volt “szerelmes”, hanem a rangjába. A címe és kinézete miatt kellett csak neki.

image_round_tedrosA szerelmi szálat szerintem ki kellett volna hagyni. Vagy nem hangsúlyozni, hogy csak tizenkét évesek a főhőseink. Túl fiatalok az egészhez. Nem illett bele. Mondjuk még Hort, hogy belezúgott Sophie-ba, érthető, az egész tiniszerelem érzetű, de, hogy tizenkét évesen beleszeretsz a jövőbeli férjedbe, hát… Sőt kicsit ilyesztő is egyben.

Már említettem, hogy a karakterek eléggé tanítójellegűek, de ez az egész könyvre is elmondható. Az író nagyon azt szajkózta, hogy nem a kinézettől függünk, nem attól, hogy kik vagyunk, hanem hogy mit csinálunk. Nem vagyunk egyszerűen jók vagy rosszak, mindkettő rész bennünk van. Én többre vágytam, többet akartam volna a könyvtől. Egyszerűen nem tudott magával ragadni. Persze, voltak részek, ahol nem tudtam lerakni, de a végső 100 oldalnál, már néztem mikor lesz vége, mert befejeztem volna már. Pedig a világfelépítés nagyon tetszik. A hangulata is nagyon magával ragadó. De szerintem a szereplők megölik a sztorit.

Én is Ever After High-hoz tudnám hasonlítani a könyvet. Bár erről a könyvről sokkal több jót hallottam. Ezért is voltak ilyen magasak az elvárásaim. Az EAH az év egyik kedvenc könyve volt számomra, pedig azt az emberek nem értékelték ennyire. Mégis számomra sokkal, de sokkal jobb. A történet és a szereplők erősebbek, amit pedig ebben szerettem, ott is ugyanolyan jól működött. Sok-sok párhuzamot tudnék húzni a kettő között. Számomra az Ever After High viszi a pálmát.

Összeségében élveztem a könyvet, nem volt rossz, csak annyira magasak voltak az elvárásaim, hogy azt nem tudta megugrani. Csalódtam benne, de azért érdekel a folytatás, nem fogom abbahagyni, és remélem a karakterek kinövik az “iskolai példa vagyok” viselkedésüket.

Kedvenc karakter: Holt

Kedvenc jelenet: Rossz tagozat órái

Borító: 5*/5 

Tartalom: 5/5

sge_1_wallpaper_1920_1080